Megalapozatlan állásfoglalás?

Még mindig vannak tisztázatlan kérdések a területalapú támogatások esetleges túligénylése körül, ráadásul arra lehet következtetni, hogy az agrártárca és a kifizetőügynökség álláspontja megalapozatlan. A visszafizetendő összeg mintegy kétmilliárd forint lenne.

A területalapú támogatások továbbra sem hagyják nyugodni sem az igénylőket, sem a kiutalókat, bár annyi kétségtelen, hogy mindkét résztvevő vagy éppen érintett kíváncsian figyeli a most újonnan felmelegített kérdés végkimenetelét. Mint lapunk korábban megírta, a vita lényegét a régi földnyilvántartási rendszer – amely alapján a nyolcezer forintos nemzeti támogatásokat lehetett igényelni – és a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer – amely alapján az uniós területalapú támogatásokat ítélték meg – közötti eltérés okozza. Másfél hónapja vetődött fel először ez a kérdés, de akkor hamarosan levették napirendről az elintézését, mert a lehetséges rendezési módok több komoly aggályt is felvetettek.
A helyzet most sem tisztázott teljesen, de megoldásként a falugazdászoknak kell felkeresniük a termelőket, és kitöltetni velük egy feljegyzést, amelyen a termelő mintegy önként nyilatkozik a „jogosulatlanul” túligényelt terület nagyságáról. A hiba ott van – még a nevük elhallgatását kérő minisztériumi szakértők szerint is –, hogy erről a lépésről csak egy feljegyzés születik vagy születhet, határozat nem. S értesüléseink szerint olyan határozat sem látott még napvilágot, amelyet azoknak a termelőknek küldenek ki, akik nem önként fizetnek a területi eltérések miatt.
További bonyodalmakat okoz, hogy a területalapú támogatásokat a 2004. április 7-én megjelent 41/2004-es rendelet szerint lehetett igénybe venni, ám az európai uniós egységes területalapú támogatások szerint figyelembe veendő területekről szóló 86/2004-es rendelet csak később, május 15-én jelent meg, a termelőknek viszont április 30-ig kellett benyújtani támogatási kérelmeiket. Ezt a helyzetet csak tovább bonyolítja, hogy a termelők több esetben is önként csökkentették igényléseiket, hogy a szabályok szerint egy-egy érintett parcellában ne igényeljenek az ott a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer szerint nyilvántartottnál nagyobb területre támogatást. Ám ez sem volt jó megoldás, mert most azok a termelők is bajban vannak, akik a régi nyilvántartási rendszer alapján igényeltek támogatást – ők az elméleti túligénylők –, s bajban vannak azok is, akik önként csökkentették területüket, mert nem az adott parcella nyilvántartott méreteire, hanem annál kisebb területre adták be támogatási kérelmüket – pedig a valóságban természetesen nem műveltek kisebb területet.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke elmondta, hogy a gazdák visszafizetési kötelezettségével kapcsolatban csak a jogszerűség betartására szeretnék felhívni a figyelmet. Jelenleg ugyanis több gazdálkodótól is visszakéri az állam azon támogatás egy részét, amelyet még az uniós csatlakozás előtt vettek fel a gazdálkodók hektáronkénti 8000 forint összegben. A visszakövetelt pénz nagysága mintegy kétmilliárd forint. Jakab István szerint nem azt vitatják, hogy a gazdálkodóknak vissza kell fizetniük a pénzt, ha azt jogtalanul vették fel, hanem azt szeretnék elérni, hogy az állam minden esetben igazolja a visszakövetelés jogszerűségét.
Az elnök az aratásról elmondta: a betakarítás a hét végére befejeződhet. A búza termésátlaga várhatóan hektáronként 4,5 tonna lesz, az összes kalászos gabona termése pedig elérheti a 7,5 millió tonnát. A gabona ára alacsony, tonnánként 13–20 ezer forint, gondok vannak a minőségvizsgálattal, és továbbra is a raktárkapacitással. – Az intervenciós minőségű gabonának csak 20 százalékát tudják a gazdák raktározni, az e fölötti mennyiséget bérelt raktárakban kell elhelyezniük, ami mintegy 3–5 ezer forint közötti veszteséget jelent tonnánként.