Izrael kivonulása a Gázai övezetből csak a kezdete a szabad menetelésnek a független palesztin állam megalakítása felé Jeruzsálem fővárossal – szögezte le pénteken a küszöbönálló gázai övezeti izraeli kivonulást ünneplő palesztinok ezrei előtt mondott beszédében Mahmúd Abbász palesztin elnök. „Ma Gáza, holnap Jeruzsálem, ha Isten is úgy akarja” – jelentette ki a palesztin vezető a gázai tengerparton rendezett, „a győzelem és a szabadság ünnepének” nevezett gyűlésen. „Ma megkezdjük a menetelést a szabadság felé” – mondta Abbász a mozgalmi nevét (Abu Mázen) skandáló lelkes tömeg előtt.
Ariel Saron nem bánta meg a gázai kivonulási tervről hozott döntését – áll az izraeli miniszterelnök egy tegnap közzétett interjújában. Az izraeli kormány augusztus 17-től kezdi meg mind a huszonegy gázai övezeti zsidó telep felszámolását, valamint 8500 zsidó kitelepítését. A telepesek huszonnégy órát kapnak házaik önkéntes elhagyására. Akit szerdán még ott találnak, azt erővel költöztetik ki. Felmérések szerint továbbra is azok vannak többségben, akik helyeslik a telepfelszámolási folyamatot, ám csütörtök este Tel-Avivban mintegy 150 ezren tüntettek a kivonulás ellen. Az izraeli kormányfő nyilatkozatában arról is szólt, hogy a közeljövőben szintén kiürítendő négy ciszjordániai település mellett kormánya továbbiakról is hajlandó lemondani. „A legfőbb telepeket mindenképp megtartja a zsidó állam, bármilyen békemegállapodást is kötünk” – hangsúlyozta.
Az Európai Unió eközben évi ötszázmillió eurót ajánlott fel a tagállamok, valamint az Európai Bizottság részéről a palesztinok támogatására.
Lakossági számháború
Munkatársainktól
Közel 57 százalékra ugrik a zsidók lakosok aránya a gázai kivonulást követően az Izrael irányítása alatt álló területeken – közölte csütörtökön a Háárec az izraeli és a palesztin statisztikai irodáira hivatkozva. Az izraeli napilap szerint az elkövetkező húsz évben biztosan a zsidók alkotják a lakosság többségét. A jóval gyorsabb palesztin népszaporulat következtében azonban ez a tényállás hosszú távon megfordulhat.
Elemzők úgy vélik, hogy a zsidó állam nehéz döntés előtt áll, hiszen vagy arra törekszik, hogy megőrizze zsidó karakterét – ehhez végképp le kell mondania a megszállt gázai és ciszjordániai területekről –, vagy meg is tagadhatja a palesztinok politikai jogait. Ez a lépés azonban Izrael demokratikus voltát kérdőjelezné meg. Az izraeli statisztikai központ adatbázisa szerint tavaly májusban 5,3 millió zsidó, valamint 1,3 millió arab élt Izraelben. Emellett 185 ezer vendégmunkás és 290 ezer nem zsidó élt a közel-keleti államban, ők a „visszatérés törvényének” köszönhetően vándoroltak be az országba, s hivatalosan az „egyéb” kategóriába tartoznak. Bár a bevándorlókat zsidóknak tekinti a közvélemény, a zsidó vallási intézmények nem ismerik el őket, így a belügyminisztérium sem vette jegyzékbe őket.
A Palesztin Hatóság statisztikai központja körülbelül 3,8 millióra teszi a palesztinok számát az Izrael által 1967-ben megszállt területeken, közülük majdnem másfél millióan élnek a Gázai övezetben. A Háárec felmérése nem számol 230 ezer Kelet-Jeruzsálemben élő arabbal. A Ben Zimmerman és Yoram Ettinger vezette izraeli–amerikai kutatócsoport – nem véletlenül – ellentétes véleményen van arról, hogy valójában hány palesztin él a megszállt területeken. Ők úgy vélik, ez a szám mindössze 2,4 millió. Az izraeli hadsereg adatai szintén nem egyeznek az előzőekkel: szerintük 2,8 millió és hárommillió közé tehető a palesztinok száma.
