Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.„Az EU által civil szervezeteknek nyújtott támogatások átláthatósága továbbra is problémás, mivel az EU-finanszírozásra – beleértve a lobbizást is – vonatkozó információk nem megbízhatók és nem átláthatók” – mondta Laima Andrikienė, az Európai Számvevőszék (ECA) jelentéséért felelős tagja, aki korábban az Európai Néppárt képviselője volt – írja a Politico.
A jelentés éles kritikája muníciót ad az Európai Parlament azon konzervatív képviselőinek, akik szerint át kell alakítani az EU-pénzek civil szervezeteknek való elosztásának rendszerét, mert az jelenleg nem átlátható, és gyakran az uniós intézmények lobbizására használják fel
– ezt a problémát maga a jelentés is kiemeli.
A dokumentum középpontjában a lobbizás kérdése áll: vajon a civil szervezetek közpénzt használnak-e fel az uniós politika befolyásolására? És ha igen, ez mennyire fér össze az EU értékeivel? Az ECA szerint az Európai Bizottság nem volt elég alapos ezeknek a kérdéseknek a vizsgálatában.
A Számvevőszék bírálta azt is, hogy a bizottság nem hozta nyilvánosságra az EU-támogatásban részesülő civil szervezetek érdekképviseleti tevékenységére vonatkozó információkat.
Ugyanakkor a jelentés – kritikus hangvétele ellenére – elismeri, hogy a 2018-as utolsó értékelés óta történt némi előrelépés. Megjegyzi például, hogy azóta
a bizottság kiadott egy iránymutatást, amely kifejezetten megtiltja az uniós források lobbizásra való felhasználását.
Andrikienė szerint azonban a rendszer egészében továbbra is „túl átláthatatlan”. Mint mondta: „Javításokra van szükség. Nem folytathatjuk ugyanúgy, mint eddig”. Fontos ugyanakkor, hogy a Számvevőszék nem talált bizonyítékot arra, hogy a civil szervezetek jogsértő vagy az uniós értékekkel összeegyeztethetetlen módon használták volna fel a támogatásokat – beleértve a lobbitevékenységet is.
A jelentés ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az átláthatóság hiánya miatt fennáll ennek a kockázata.
A bizottság a múlt héten kiadott nyilatkozatában elismerte, hogy „egyes esetekben” a civil szervezetek által benyújtott munkaprogramok „konkrét érdekképviseleti tevékenységeket és indokolatlan lobbizást tartalmaztak”.
A jelentés a lehető legrosszabbkor érkezett a nonprofit szervezetek számára. Európában egyre több európai parlamenti képviselő bírálja a civil szervezeteket, főként amiatt, hogy EU-s forrásokat lobbizásra használnak fel.
Az Európai Néppárt (EPP) EP-képviselői például azt állítják, hogy az Európai Bizottság kifejezetten azért finanszírozott egyes civil szervezeteket, hogy azok az uniós intézményekben – köztük magában a bizottságban is – a zöldmegállapodás (European Green Deal) mellett lobbizzanak. A bizottság múlt heti nyilatkozata részben ezt a vádat is megerősíteni látszik.
Az EU következő hosszú távú költségvetéséről szóló korai egyeztetések során felmerült, hogy a környezetvédelmi és klímavédelmi programok forrásait csökkenthetik – ha nem is szüntetik meg teljesen –, mivel az uniós prioritások a zöldügyekről egyre inkább a védelemre, a kereskedelemre és a versenyképesség erősítésére helyeződnek át.
Nemzetközi szinten is szűkülnek a finanszírozási lehetőségek, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy befagyasztja a USAID évi 27 milliárd dolláros külföldi fejlesztési programját.
Daniel Freund, a Zöldek európai parlamenti képviselője a Politicónak nyilatkozva attól tart, hogy az Európai Számvevőszék jelentését „egyes politikai erők visszaélésszerűen felhasználhatják”, és ez további támadásokat indíthat a civil szervezetek ellen.
Ha valaki csak a címet olvassa el, azt hiheti, hogy a hibát a civil szervezetek követték el, pedig ez az EU-támogatások kedvezményezettjeinél általános probléma
– mondta Daniel Freund.
A civil szervezetek ugyanakkor üdvözölték a jelentést. „A lényeg, hogy nincs botrány. Egyszerűen egyértelműen szükség van az átláthatóság erősítésére” – fogalmazott Patrizia Heidegger, az Európai Környezetvédelmi Iroda politikai igazgatója. Ez a szervezet Brüsszel egyik legnagyobb környezetvédelmi NGO-ja.
Az Európai Számvevőszék vizsgálata szerint az EU 2021 és 2023 között 7,4 milliárd eurót osztott szét 90 civil szervezetnek, de a támogatások felhasználása nem eléggé átlátható. A jelentés hiányolta a pontos ellenőrzést az uniós értékek betartása felett, és rámutatott, hogy egyes szervezetek valótlanul NGO-ként jelentkeztek. A Számvevőszék ezért szigorúbb definíciót, részletesebb beszámolást és alaposabb ellenőrzést javasol.
Az Európai Parlament 2025. június 19-én hozott létre egy 13 tagú munkacsoportot, amely hat hónap alatt átvizsgálja az EU civil szervezeteknek nyújtott támogatásait. A cél annak feltárása, hogy a pénzeket használták-e lobbizásra, különösen a Green Deal érdekében. Az EPP és az ECR frakció támogatta a vizsgálatot, míg a zöldek, liberálisok és szocialisták ellenezték. A munkacsoport jelentést készít majd, ami alapja lehet későbbi szabályozási változtatásoknak – írja az Euronews.
Borítókép: Európai Parlament (AFP)
Elsősorban fiatal és beteg hadifoglyokat engednek szabadon.
Az új menekültügyi törvényeket a Szabadságpárt dolgozta ki.
Az amerikai elnök csalódott.
A közelgő Trump–Putyin-találkozó további teret adhat a kapcsolatok újraértékelésére.
Elsősorban fiatal és beteg hadifoglyokat engednek szabadon.
Az új menekültügyi törvényeket a Szabadságpárt dolgozta ki.
Az amerikai elnök csalódott.
A közelgő Trump–Putyin-találkozó további teret adhat a kapcsolatok újraértékelésére.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Elsősorban fiatal és beteg hadifoglyokat engednek szabadon.
Az új menekültügyi törvényeket a Szabadságpárt dolgozta ki.
Az amerikai elnök csalódott.
A közelgő Trump–Putyin-találkozó további teret adhat a kapcsolatok újraértékelésére.
Két forgatókönyv született.
Ukrajna fontos mérföldkőnek tartja az intézkedést.
A keresztényellenes cselekmények száma folyamatosan nő, miközben az elkövetők többsége ismeretlen marad.
Az új menekültügyi törvényeket a Szabadságpárt dolgozta ki.
Az amerikai elnök csalódott.
Pótlóbusz jár szombattól Óbudán.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
