Új utakon a CDU külpolitikája

A szeptemberre előre hozott német parlamenti választáson sikerre számító kereszténydemokraták külpolitikai elképzeléseikről őszintén színt vallva kívánnak a közvélemény elé lépni, s ezt a célt szolgálta Wolfgang Schäuble minapi washingtoni látogatása is.

Maga a kancellárjelölt, Angela Merkel küldte a CDU elnökségének tagját, a frakció külpolitikai szakértőjét az Egyesült Államokba, ahol George W. Bush elnökkel és Condoleezza Rice külügyminiszterrel tárgyalt.
A német vendég kifejezésre jutatta, hogy a CDU/CSU/FDP polgári blokkra támaszkodó új kormány – szemben a Schröder-kabinet diplomáciájával – különös súlyt helyez a transzatlanti viszony ápolására, és a hagyományos szintre szándékozik visszaállítani a Berlin és Washington közötti kapcsolatot. Az amerikaiak érdeklődése megerősítette Schäublét abban, hogy Bush milyen fontos jelentőséget tulajdonít a parlamenti választás kimenetelének.
A CDU politikusa megragadta az alkalmat, és kitért a Schröder által preferált francia–orosz–német- tengely kérdésére. Hangoztatta, hogy a kereszténydemokraták vezette kormány számára is fontos a Moszkvához fűződő kapcsolatok ápolása, de annak tekintettel kell lennie más országok – így a balti államok és a lengyelek – félelmeire is. Az Európai Unió számára oly jelentős német–francia viszonnyal kapcsolatosan pedig kijelentette: „Gondoskodni fogunk arról, hogy a német–francia kapcsolatot senki se állíthassa be úgy, mint a transzatlanti szövetség ellenpólusát.”
Wolfgang Schäuble biztosította tárgyalópartnereit, az új kormány eleget tesz majd minden, a Schröder-kabinet által aláírt szerződésnek, így az ENSZ és a Biztonsági Tanács reformjára vonatkozó elkötelezettségnek. Németország az úgynevezett G4-es csoporton belül – Japánnal, Indiával és Brazíliával együtt – továbbra is szorgalmazza majd felvételét a BT-be. Berlin figyelmét ugyanakkor nem kerülte el a japán külügyminiszter figyelmeztetése, amely szerint Tokió csökkentheti a világszervezetnek juttatott anyagi támogatását, ha Japán nem kapna állandó helyet a Biztonsági Tanácsban. Az ENSZ évi költségvetésének (1,8 milliárd dollár) a feléről az amerikaiak, a japánok és a németek gondoskodnak.
A kereszténydemokraták kancellárjelöltjének közvetlen környezetéből kiszivárgott értesülések szerint Angela Merkel fokozott figyelmet szentelne a külpolitikának. Hogy a kancellári hivatal rövid úton befolyást szerezhessen a külügyi tárca munkájára, a CDU-ban a nemzetbiztonsági tanácsadó és egy, az EU-politikával foglalkozó államminiszter kinevezésének a tervével foglalkoznak.
A szociáldemokraták kritizálták, hogy Merkel nem személyesen tett látogatást Washingtonban. Szerintük Schäuble küldetése a kancellárjelölt félelmére vezethető vissza, miszerint a németek körében népszerűtlen Bushhal való fellépése rontaná választási esélyeit. A CDU-központ ezzel szemben mással magyarázza a lépést. Az Egyesült Államokba utazó Merkel ugyanis Washingtont követően kénytelen lenne a Moszkvából érkezett meghívásnak is eleget tenni. A két látogatás hossza több mint egy hétre rúgna, és tekintettel az igen rövid, mindössze hathetes kortesidőszakra, a kereszténydemokraták elnök asszonya ezt a távollétet nem vállalhatta.

Biztos jobboldali előny. Továbbra is negyven százalék fölött alakul a kereszténydemokraták támogatottsága a Forsa közvélemény-kutató szerint, így a koalíciós partnerként kezelt szabadelvűek nyolc százalékával együtt az összes szavazatnak pontosan a felével rendelkezhetnek. A szociáldemokraták szavazói (26 százalék) az utóbbi hónapokban fogyatkozni látszanak – ahogyan a kereszténydemokratáké is, amiben szerepet játszhat a radikális baloldal (12 százalék) megerősödése is. (B. A. I.)