A T. Ház az üzemanyag áfakulcsát huszonöt százalékról húszra csökkentette tegnap egy (véletlen) ellenszavazat mellett. Így a benzin és a gázolaj ára 10-12 forinttal csökkenhet literenként. Veres János pénzügyminiszter szerint az október 1-jén hatályba lépő törvénymódosítás történelmi jelentőségű, mert egy 20 éves jogszabályt, az áfáról szóló törvényt módosították. Fideszes és MDF-es képviselők ugyan megszavazták a kormány előterjesztését, ám nem tartják elégségesnek az árcsökkentést. Szerintük ugyanis a térségben továbbra is a legmagasabb marad Magyarországon az üzemanyag ára, ráadásul a fuvarozók problémáit sem oldja meg, mivel ők eddig is viszszaigényelhették az áfát.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az ÁPV Rt. 2004-es tevékenységéről készített jelentésével szembesítette Lázár Mózes a kormányt. A fideszes képviselő a „rosszul időzített” Mol-részvény-eladás kapcsán kifejtette, hogy az államkassza a befolyt 73 milliárd forint helyett 200 milliárdra is szert tehetett volna. A politikus szerint a privatizációs cég igazgatóságának tudnia kellett a gázüzletág tervezett értékesítéséről, az olajvállalat közép-európai terjeszkedéséről és az olajárak világpiaci emelkedéséről, amelyek 20 ezer forint fölé röpítették a Mol-részvények árát. (Az állam korábban 6500 forintért adott el papírokat.) Mivel Kiss Péter kancelláriaminiszter válaszában nem ugyanarról a jelentésről beszélt, ígéretet tett arra, hogy utánajár az ellenzéki képviselő által hivatkozott anyagban megfogalmazottaknak.
Fónagy János (Fidesz) szerint a MÁV elmúlt években mutatott teljesítménye szakmai és gazdasági kudarc, amelyet a kormányzat is beismert a vezetőség leváltásával. A képviselő azonnali kérdésében bírálta a kabinetet, amiért sikerpropagandával és 58 milliárd forintos hitel felvételével próbálja orvosolni a vasúttársaság problémáit. – Igaz-e, hogy a Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó Forrás Rt.-t bízzák meg MÁV-ingatlanok értékesítésével? – kérdezte Fónagy. Dióssy Gábor, a közlekedési tárca politikai államtitkára erre nem válaszolt, azt azonban elmondta, hogy három év alatt a társaság tulajdonában lévő 25 ezer ingatlanból mindössze 467-et értékesítettek, 2005-ben pedig a szakszervezetek egyetértésével 170-et terveznek eladni, hogy a bevételből más mellett a gépparkot fejlesszék.
Az ÁSZ jelentései az interpellációk sorában is helyet kaptak. Horváth Zsolt (Fidesz) elmondta: az azóta megszüntetett egészségügyi reformért felelős kormánybiztos és annak irodája 520 millió forintot költött tanulmányokra az egészségügy később elfelejtett átalakítása ügyében. Az ÁSZ vizsgálata viszont nem találta a közpénzből készült iratok egy részét. Vajon kipotyogtak a kormány üvegzsebéből, vagy nem is voltak? – kérdezte a képviselő, aki felhívta a figyelmet arra: ekkora összegből az Orbán-kormány alatt választókörzetében felújították az SZTK 3500 négyzetméteres épületét, többek között légkondicionálót helyeztek be, illetve fizikoterápiás helyiségeket létesítettek. Rácz Jenő egészségügyi miniszter válaszában elmondta: a reformirodát ők szüntették meg, mert megváltozott a koncepció.
Csak a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációjánál fordult elő, hogy a második fordulóra a „furcsa visszalépések, kizárások” után az egyedül maradt pályázó, a miniszterelnök üzlettársának, Erdős Ákosnak a cége csökkentette a kínált árat, mégpedig 700 millió forinttal – mondta el ugyancsak az ÁSZ jelentésére hivatkozva Pánczél Károly (Fidesz). Így a tankönyvkiadóért összességében majd egymilliárd forinttal fizettek kevesebbet, mint az első forduló legjobb ajánlata. – Az ÁSZ javasolta a felelősök megkeresését, hogy áll ez a dolog? – kérdezte a képviselő. Molnár Albert, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára szerint sem vagyonvesztésről, sem törvénysértésről, sem pedig viszszaélésről nincs szó, a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációja „piaci siker” volt.
Feljelentést tesz a nyáron elfogadott Btk.-módosítás alapján a kancelláriaminiszter ellen Répássy Róbert (Fidesz). A képviselő kifejtette: a Miniszterelnöki Hivatal honlapján szereplő 39 megbízási és vállalkozási szerződésről elmondható, hogy valószínűleg munkaviszonyt álcáznak, tehát színleltek. Ilyen László Boglár kormányszóvivő havi 850 ezer forintos, vagy Kiss Elemér volt kancelláriaminiszter egyszeri, majdnem 6 millió forintos megbízása egy törvénytervezet elkészítéséért, miközben a büntető törvénykönyv módosításával a kormány kétéves börtönbüntetéssel fenyegeti a kismamákat vagy a nyugdíjasokat. – Önöket nem zavarja, hogy a színlelt szerződések ügyében bort isznak és vizet prédikálnak? – kérdezte Répássy, aki bejelentette: az első hónap végén, amikor a színlelt szerződések után be kellene fizetni a valós járulékokat, feljelentést tesz a MeH ellen. Kiss Péter kancelláriaminiszter visszautasította, hogy bűncselekményt követne el az általa vezetett hivatal. Felhívta a figyelmet arra, hogy a módosítás nem a munkavállalót, hanem a feketén foglalkoztató munkaadót fenyegeti.
Gyurcsányék után Orbánékat vizsgálja Vadai. Vadai Ágnest választották meg az Orbán család vagyonosodását vizsgáló bizottság elnökének tegnap a parlamentben. Az MSZP-s képviselő – aki az Apró–Gyurcsány-érdekkör gazdagodását vizsgáló bizottság tagjaként is szerepet vállal – frakciója szerint „tehetséges, hozzáértő, nem támadható politikus”. A testület éléről leköszönt Molnár Lászlónak (MSZP) büntetőügyei miatt kellett távoznia (a képviselőt más mellett közokirat-hamisításért is elítélték). A nyáron őt Szabó Zoltán helyettesítette, aki a közelmúltban nem volt hajlandó megfújni egy alkoholszondát. Göndör István szocialista frakcióvezető-helyettes elmondta: Szabónak nem volt ambíciója az elnöki posztra. (MN)
