Az unió csak figyel

Ha Románia az Európai Unió tagja lesz, megkönnyebbül a magyarországi és a külhoni magyarok kapcsolattartása – véli Olli Rehn. Az EU Románia és Bulgária tagfelvételéért felelős bővítési biztosa szerint az autonómiai és önrendelkezési kérdések az egyes tagállamok saját döntéskörébe tartoznak, így ezeket az adott államban belpolitikai eszközökkel, tárgyalásos úton kell megoldani. A finn politikus lapunknak adott interjújában azt is elmondta, hogy az unió nem tud véleményt nyilvánítani a román ortodox egyház terjeszkedéséről Erdély magyarlakta területein, mivel a helyzet pontos megítéléséhez alapos vizsgálódásra van szüksége, s csak azt követően lehet nyilatkozni az esetleges törvénytelenségekről.

Európa legnagyobb lélekszámú kisebbségét a magyarok alkotják. A több országban szétszórtan élő magyarság legnagyobb tömbje, mintegy 1,7 millió fő, ma Romániában, Erdélyben él. Sokakban felmerül a kérdés, hogy mit tud Európa nyugati fele az ő sorsukról, körülményeikről és történelmükről. Tisztában vannak-e például a Ceausescu-féle erőszakos magyarellenes elnyomásáról, vagy az ortodox egyház mostani terjeszkedéséről a színmagyar területeken? Tudják-e, hogy a magyarság lélekszáma radikálisan csökken?
– Az Európai Unió tud róla, hogy Románia a kommunista rendszer idején megpróbálkozott az erdélyi etnikai viszonyok átalakításával. Ezzel szemben az ortodox egyház jelenlegi működéséről az unió mindaddig nem tud véleményt nyilvánítani, ameddig azt ki nem vizsgálják, és be nem bizonyosodnak az állítólagos törvénytelenségek. Ami a magyarság lélekszámának csökkenését illeti, az EU meg van győződve róla, hogy erről a jelenségről nem a mostani román kormány tehet. Tudomásunk szerint Románia lakosságának lélekszáma egészében véve is észrevehetően csökkent az elmúlt tizenöt évben. A puszta számokból nem lehet következtéseket levonni a népesség csökkenésének okairól.
– Van-e az EU-nak olyan szervezete, amely a kisebbségi kérdésekkel foglalkozik?
– 1998-ban (1997-ben – a szerk.) hozták létre az Európai Rasszizmust és Idegengyűlöletet Megfigyelő Központot (EUMC). Ennek feladata a rasszista, idegengyűlölő, antiszemita és iszlámellenes jelenségek uniós elterjedtségének vizsgálata. Ezen szervezet objektív és megbízható adatbázisa a rasszizmus és az idegengyűlölet leküzdésében segíti az EU-t és annak tagállamait. Az EUMC-t a közeljövőben az Alapjogok Hivatala fogja felváltani. Kisebbségi kérdésekkel foglalkozik az Európa Tanács és az EBESZ kisebbségi megbízottja is.
– Bővítési biztosként hogyan látja Románia és a többi kelet-közép-európai ország magyar kisebbségének helyzetét az unión belüli? Jobbra fordul a sorsuk?
– Ha Románia tagja lesz az EU-nak, könnyebb lesz a magyarországi és a külhoni magyarok kapcsolattartása. A magyarok a maguk közösségén belül szabadabban, a politikai jogok megsértésének félelme nélkül fűzhetik majd szorosabbra kapcsolataikat a turizmus, a munkaerő szabad áramlása, a befektetések és a kulturális cserekapcsolatok terén. Ha azok az államok, amelyekben magyar kisebbség él, valóban demokratikusak, akkor a magyarság kisebbségi és az ország többségi képviselőinek képeseknek kell lenniük az egymás közötti problémák közös megoldására, és így kell együttesen egy jobb jövőn munkálkodniuk.
– Mit kellene tenniük a kisebbségben élő magyaroknak ahhoz, hogy a finnországi svédekhez hasonló kisebbségi létfeltételeket érjenek el a maguk számára?
– Az unióban több „minta” van arra, hogy miként lehet az ilyen típusú kérdéseket megoldani. Az autonómia és az önrendelkezési kérdések kizárólagosan az egyes tagállamok saját döntési körébe tartoznak. Ebből adódóan ezeket az adott államban, belpolitikai eszközökkel, tárgyalásos úton kell megoldani. Az EU nem tud beavatkozni az intézményi és politikai rendezésbe, azonban gondosan figyel arra, hogy törvénytelenségek és kirekesztések ne történhessenek. Az unió beleszólása ezekbe a kérdésekbe azért is helytelen lenne, mert a helyi szintű problémák megoldása megköveteli a helybeliek hozzájárulását és közreműködését, amely utóbbi előfeltétele a tervek hitelességének és megvalósíthatóságának. Románia esetében az unió tisztában van azzal, hogy a magyar kisebbséget képviselő politikai párt fontos tényezője a jelenlegi román kormánykoalíciónak, s ez a magyar kisebbség szavazáson mutatott aktivitásának köszönhetően van így. A magam részéről hiszem, hogy a többséget képviselő pártokkal szemben jelenleg ennek a magyar kisebbséget képviselő pártnak van meg a legnagyobb támogatottsága ahhoz, hogy a tanácskozásokon a magyar közösség érdekeit képviselje – természetesen a másik fél érdekeit is szem előtt tartva. Közvetlenül a uniós csatlakozás után a kisebbségeknek különösen figyelniük kell arra, hogy a helyi és területi képviseletek révén minden lehetséges támogatást és lehetőséget megragadjanak, amit az EU pénzalapjai kínálnak.

Bővítési biztos. Olli Rehn 44 éves, a finn Centrum Párt tagja. Doktori disszertációját Ipari versenyképesség a kis európai államokban címmel írta az oxfordi egyetemen. 2004 decemberétől az az Európa Tanács tagja, az EU bővítésért felelős biztosa, így jelenleg ő felel Románia és Bulgária uniós csatlakozásának előkészítéséért. Nős, egy gyermek apja. (K. L.)