Bor: siker és kudarc

Újrateremtődtek a szőlőbirtokok, a pincék, és a nemzetközi sikerek sem maradtak el – értékelte közleményében az elmúlt tizenöt évet a Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége, amely kudarcokat is említett természetesen.
Idesorolták, hogy a termelés tekintélyes része hamisítvány, csökken az export mennyisége és minősége, a hazai piacból pedig jelentős részt hasítanak ki a külföldi borok, miközben itthon eltűnnek a tájalkotó szőlőültetvények. Mindemellett Európa többi országához képest itthon példátlanul magas az adóteher, hiányzik a közös bormarketing, melynek következtében lassan ellehetetlenülnek a szőlőtermelők. Jövőre – mutat rá a szövetség állásfoglalása – megkezdődik az unió bortermékpályának politika újratárgyalása; alakul az előrelépésnek tekinthető nemzeti borstratégia, ezekkel összefüggésben pedig folyik a magyar bortörvény módosítása, ám az elképzelések egyike sem alkalmas a hamisítás visszaszorítására. De ugyanígy zajlik a hegyközségekről szóló törvény, a melléktermékek kötelező lepárlásáról, a kivágási támogatásokról szóló rendeletek módosításának és megalkotásának munkája, és alakul a nemzeti bormarketing szervezete is. A szövetség véleménye, hogy az újvilági tömegborokkal szemben védekezésre kényszerült EU számára a jelenlegi termékpálya-politika elfogadhatatlanná vált. A felesleghez vezető ültetvények kivágásának, az eladhatatlannak bizonyult asztali borok utólagos, szezon utáni lepárlásának támogatása a liberalizált módon termelt és importált, állami marketinggel támogatott borok dömpingje mellett már nem eredményezi a piac egyensúlyát, sőt indirekt módon az importot ösztönzi. Új támogatási rendszerre van szükség, amely a versenyképes feltételek mellett megtermelt borok piacra kerülését szolgálja.