Csontlelet utalhat az ősi lábbelire

Nehéz megmondani, hogy az emberek mióta viselnek cipőt. A bőr, inak, növényi rostok és egyéb, a kezdetleges lábbelik készítéséhez szükséges anyagok ugyanis jól lebomlanak. Így az archeológusok ilyen holmikra csak kilencezer évvel ezelőttről (a mai Kalifornia területén ) bukkantak.
Erik Trinkaus, a Washington University professzora kutatásai alapján viszont azt állítja, hogy őseink már 40–26 ezer évvel ezelőtt a lábat jól tartó alkalmatosságokat viseltek. Az amerikai antropológus a Journal Of Archeological Science szaklapban most közzétett tanulmánya szerint nem kérdéses, hogy az északon élők már ennél jóval korábban, félmillió évvel ezelőtt betekerték a lábaikat állatbőrökkel a hideg ellen, azonban ezekben szinte szabadon mozoghattak az ujjaik. A több tízezer éves csontleleteken megfigyelhető a nagylábujj kivételével az összes többi gyengülése, ezt az anatómiai változást csakis az erős lábbelik viselése okozhatta, hiszen a láb így kevésbé volt igénybe véve – véli a professzor.
A hipotézis alátámasztásául Trinkaus és munkatársai a többnyire mezítláb közlekedő őslakos amerikaiak a víz, valamint a hideg ellen védekezve hagyományosan feszesre húzott fókabőr csizmákat viselő alaszkai inuitok lábujjait hasonlították össze: utóbbiaknak gyengébb, vékonyabb lábujjaik voltak. Erik Trinkaus elméletével a University of Cambridge humán evolúciót vizsgáló professzora, Paul Mellars is egyetért, aki úgy véli, mindez azért is lehetséges, mert a felsőpaleolitikumban (35–10 ezer évvel ezelőtt) drámai változások mentek végbe az emberi viselkedésben. Őseink ekkor kezdtek művészeti alkotásokat, kőeszközöket és ékszereket is készíteni.