Demokrácia Központ négypárti egyezséggel

Négypárti konszenzus létrejöttét követően tartotta meg tegnap alakuló ülését Budapesten az amerikai sugalmazásra a magyar állam által létrehozott Demokrácia Központ Közalapítvány kuratóriuma. A szervezet által működtetendő intézet feladata, hogy öszszegyűjtse a térség államainak demokratikus átmenetével kapcsolatos tapasztalatokat, és azokat a „demokratikus átalakulást kezdő és fontolgató országok” rendelkezésére bocsássa.

Úgy tudjuk, a magyar fővárosban működő Demokrácia Központ ötlete Mark Palmer egykori nagykövet fejéből pattant ki, aki Kovács László egykori külügyminiszternek, majd annak uniós kiküldetését követően a washingtoni magyar követnek adta tovább ötletét. Simonyi András közvetítette a felvetést a magyar diplomácia új irányítója, Somogyi Ferenc felé, majd az amerikai kezdeményezést magáévá tette a budapesti kabinet, és elkezdődtek az egyeztetések a parlamenti pártokkal, hogy a közalapítvány és a központ működése mögött a teljes magyar törvényhozási politikai elit megegyezése álljon.
A végső egyezség tegnap a Külügyminisztérium épületében jött létre, s a politikai konszenzust a kuratóriumban helyet foglaló nevek fémjelzik. A kuratórium elnöke Göncz Árpád volt köztársasági elnök, egyik alelnöke Stumpf István, az Orbán-kormány kancelláriaminisztere lett, s az ötfős testületben helyet kapott még Boross Péter volt miniszterelnök, Szent-Iványi István szabad demokrata európai parlamenti képviselő és Vitányi Iván szocialista országgyűlési képviselő is. A központ igazgatójának Gyarmati István korábbi helyettes védelmi államtitkárt jelölték ki.
A külügyminiszter szerint „a Demokrácia Központ létrehozása szorosan illeszkedik Magyarország azon törekvéseihez, hogy saját hozzáadott értékeivel aktív szerepet játsszon a nemzetközi színtéren”. Alighanem a demokratizációt célzó közelmúltbeli amerikai kezdeményezésekkel kapcsolatos nemzetközi kételyekre válaszul a tárcavezető nem mulasztotta el leszögezni: „a Demokrácia Központnak semmiféle demokráciaexport jellegű törekvései nincsenek”. Úgy tudjuk, a szervezet éppen a túlzott amerikai kötődés miatt – annak mintegy ellensúlyozására – jelentős erőfeszítéseket tesz többek között hasonló profilú, nyugat-európai intézetekkel történő együttműködésre is.
A szervezet működéséhez a magyar kormányzat húszmillió forintos költségvetési támogatást biztosít, a projektek támogatására a külügyi tárca büdzséjéből nyújtanak mintegy ötvenmillió forintot. A hazai állami finanszírozás mellett információink szerint a központ tevékenységét több ország, külföldi és nemzetközi szervezet, sőt magánember is jelentős összegekkel támogatni fogja. Az alapítványt a washingtoni kormányzat legmagasabb köreiben is számon tartják, s általánosságban azt „Magyarországnak a terrorizmus elleni harchoz való hozzájárulásaként” értelmezik.