Eljön-e Putyin Budapestre?

Az elmúlt években erősödő gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok további fejlesztési lehetőségei álltak Mihail Fradkov orosz miniszterelnök tegnapi budapesti munkalátogatásának középpontjában.

A kormányfők jelenlétében ugyan a miniszterek aláírtak egy-egy egészségügyi, illetve gazdasági megállapodást, valamint jegyzéket váltottak a jekatyerinburgi magyar képviseleti iroda létrehozásáról, a tárgyalások tétje azonban valójában az volt, hogy a Malév kudarccal végződött privatizációja után sikerül-e Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek kiengesztelnie a botrány során megsértett orosz felet. Lapunk információi szerint ugyanis a történtek megmagyarázásának hitelességétől függ, hogy az év végéig megvalósul-e Vlagyimir Putyin elnök novemberre tervezett budapesti látogatása. Ezt erősítik azok a még a tárgyalások előtt moszkvai körökből kiszivárgott értesülések is, miszerint Mihail Fradkov olyan jelzést várt magyar vendéglátójától, hogy a gazdasági projektek nem válnak a magyar belpolitika túszává. A megbeszélések utáni sajtótájékoztatón jól kivehetően érzékelte ezt a helyzetet Gyurcsány Ferenc is, s a magyarázkodás immár tőle megszokott formáját választva, az ellenzékre igyekezett hárítani a felelősséget a botrányba fulladt privatizációért és általában a magyar–orosz kapcsolatok problémáiért is.
*
Budapest és Moszkva egyaránt a kétoldalú kapcsolatok további fejlődésében érdekelt, derült ki a két miniszterelnök szavaiból. Mihail Fradkov konstatálta, hogy a kapcsolatok javulnak, s ezt alátámasztják a kereskedelmi forgalom adatai is. A tárgyalások után optimistán tekint a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésére. Gyurcsány Ferenc arra tért ki, hogy a kereskedelmi kapcsolatok volumene az év végére végre eléri az 1989-es szintet. A két fél egyetértett abban, hogy pragmatikusan kell közelíteni a felmerülő kérdésekhez, és a belpolitikát ki kell zárni a magyar–orosz kapcsolatokból.
Mindez egyértelműen a Malév privatizációjára vonatkozott, a KrasAir orosz–magyar konzorcium elutasított ajánlata ugyanis – mint azt lapunknak diplomáciai források is megerősítették – érezhető feszültséget okozott a két ország között. Moszkvai vélemények szerint ugyanis az előzetes ígéretek ellenére a magyar kormány nem támogatta elég határozottan a szibériai céget. Jellemző a helyzetre, hogy a találkozó előestéjén egy orosz lapnak nyilatkozva a cég orosz tulajdonosa, Borisz Abramovics ismét perrel fenyegetőzött, míg egyes moszkvai források belpolitikai okokat emlegettek, felvetve azt is, hogy a Fidesz győzelme esetén romolhatnak a kétoldalú kapcsolatok. Érezhetően ebbe a mondatba kapaszkodott bele Gyurcsány Ferenc is, teátrális kirohanást intézve a kapcsolatokat megrontó, múltba néző és kisszerű törekvések hangoztatói ellen. Mint megjegyezte, az orosz társaságok magyarországi jelenlétében lehetőséget kell látni, ezt a közös érdekek szerint használni, nem pedig korlátozni. „Soha nem fogom megengedni, hogy oktalan, Magyarország számára káros és buta politikai teóriákból kiinduló szándékok befolyásoljanak egy gazdasági-üzleti döntést. Amíg én irányítom ezt az országot, addig nem fognak politikai szeminaristák üzletet csinálni!” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc, aki szerint az ilyen szándékok vezettek az 1990-es évek elején a magyar–orosz kapcsolatok leépüléséhez. A magyar kormányfő eme magyarázkodásának némiképp ellentmondott, hogy egy kérdésre válaszolva kijelentette, a Malév kapcsán „az ár és az érték vitája folyt”. Gyurcsány szavai szerint „a kiírók úgy ítélték meg, hogy az egyébként jó ajánlatot tevő orosz–magyar konzorcium ajánlata összességében nem felel meg a Malév által képviselt üzleti-pénzügyi értéknek”. Mint hangsúlyozta, alkalmas pillanatban, a Budapest Airport értékesítését követően az ÁPV Rt. újra kiírja a magyar légiforgalmi vállalat privatizációs pályázatát.
A sajtótájékoztatón természetesen szóba került a második világháború végén a Szovjetunióba hurcolt Sárospataki Református Kollégium sorsa is. Mint Gyurcsány kijelentette, Magyarország hisz abban, hogy a sárospataki református könyvtár művei a korábbi megállapodás alapján még ebben az évben visszakerülhetnek Oroszországból.
Mihail Fradkov tárgyalt Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, fogadta őt Sólyom László köztársasági elnök, és az orosz nagyköveti rezidencián megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével.