Vitathatatlan, hogy a magyarországi bankok aktivitása a korábbi évekhez képest erőteljesebb a kis- és közepes vállalkozói szektorban, ám a pénzintézetek hitelezési ambíciói aligha oldják meg e vállalati szegmens napi problémáit. A Coface nemzetközi hitelbiztosító adatai szerint folyamatosan romlik a fizetési morál hazánkban, s körbetartozások nehezítik a kisvállalatok létét. A határidő ma már eléri a száz napot, s ez jelentős romlás az év eleji, amúgy akkor is rossznak minősített 81 naphoz képest. A vizsgálat szerint eltűntek a késve, de biztosan fizető kliensek a magyar gazdaságból, most a legtöbben késve és egyáltalán nem biztosan fizetnek. A régió többi országában mindenhol jobb a Coface fizetési mutatója, mint Magyarországon. Az Ecostat becslése alapján akár a több tíz milliárd forintot is elérheti a körbetartozások mértéke. Leginkább a kis- és közepes vállalatokra jellemző az „egymásnak hitelezés”. Egy kamarai felmérés szerint a kisvállalkozások behajthatatlan követelései elérik az árbevételük 15-20 százalékát. S mivel túlnyomórészt ekkora nyereséghányaddal dolgoznak, ez a létüket kérdőjelezi meg. Persze feltűnő az is, hogy a körbetartozás alakulásában számottevő szerepük van az állami tulajdonban lévő vállalatoknak is. Ráadásul a körbetartozással terhelt vállalkozás értékesítése lassan és kiszámíthatatlanul nő, mert kevés a pénz készletezésre, bérekre és a többi előre jelentkező kiadásra. A hagyományos banki hitel sajnos nem segíthet ezen, mert az előírt fizikai vagy pénzügyi biztosítékokat képtelen „előállítani” a mégoly gyorsan fejlődő, de pénzügyileg még törékeny cég. Ugyanakkor a kereskedelmi bankoktól nem várható el, hogy vállalják a „tipikus” kockázatot. A faktoring átmenetileg segíthetne, ám ezen a területen óriási a lemaradás. Összehasonlításként: a nyugat-európai szint alig egynegyedét „hozzuk”. De mi is a faktoring? Nos, e pénzügyi konstrukciót leginkább számlafinanszírozással lehetne magyarra fordítani. Amúgy a klasszikus faktoringszolgáltatások magukba foglalják a működőtőke-finanszírozást, a „nyitva szállításból” eredő fizetési kockázatok kezelését, továbbá a követelések nyilvántartását és beszedését is. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy faktorcégek közbeiktatásával folyamatosan gondoskodni lehet az ügyfelek „egészséges” pénzellátásáról úgy, hogy nyomban a keletkezésükkor megvásárolják az aktív, illetve a „kétes” számlakövetelést. Gyártó, nagykereskedő és szolgáltató vállalati ügyfelek naponta láthatnák hasznát az önfinanszírozási képesség ilyen látványos megerősödésének. Az azonnali és folyamatos likviditásteremtés azonban, bármily fontos ez önmagában is, kiegészülhet a vevőállomány nyilvántartásával, könyvelésével, beszedésével és hitelbiztosításával is. Bankhitel és faktoring nem zárja ki, inkább kiegészítheti egymást.
– Vállalati finanszírozásban rendkívül éles a verseny, csak azok a pénzintézetek életképesek, amelyek folyamatosan alkalmazkodnak a speciális ügyféligényekhez – fejtette ki lapunknak Stickl László, az Erste Faktor Rt. ügyvezető igazgatója, aki részletezte, hogy az Erste konstrukciója esetében például a faktor megelőlegezi a szállítónak a bruttó követelése nagy részét – jellemzően 70-80 százalékát –, ennek fejében egyszeri faktordíjat és a vevő fizetéséig kamatot számol fel.
Ide kívánkozik, hogy évente több ezer cég válik veszteségessé, mivel teljesen kiszolgáltatott a megbízó fizetési kénye-kedvének. Előbb-utóbb a legtöbb vállalkozó bemondja az unalmast; szeretne megszabadulni a nyomasztó felelősségtől, csakhogy nem sok választása van, legalábbis törvényes. Az adósságot felhalmozó cégek túlnyomó része – a közhiedelemmel ellentétben – nem akarja elmismásolni tartozásait. Gyakran ugyanis olyan üzleti tartalékkal, piaci háttérrel rendelkeznek, amely elvileg elegendő lehet közterheik kiegyenlítésére, de szakértelem vagy arra szakosodott cégtanácsadó nélkül ezt már nem képesek kezelni. Legális megoldás, ha ügyfélkörükkel és eszközállományukkal együtt beolvadnak egy sikeresen működő, hasonló profilú társaságba. A cégátvétel ugyancsak gyerekcipőben jár, noha egyezségeként az eladó ilyenkor egy bizonyos összegű tanácsadói díjat is elkérhet a közreműködésért. Az együttműködés során a régi tulajdonos az üzleti partneri kört adja át az újak részére annak érdekében, hogy az üzletmenet ne törjön meg.
Drága a hitelkamat. Szakértők vélekedése alapján a mérsékelt banki verseny az oka elsősorban a magas hitelkamatoknak Magyarországon. A bankok közötti verseny hazánkban nem annyira éles, hogy leszorítsa a pénzügyi kölcsönök árát, hiszen a magyarországi pénzintézetek a kamatok csökkenése ellenére sem engedtek a nyereségességükből. Persze a bankok által alkalmazott, komplikált számítási metódus is közrejátszik: a hiteleket el lehet adni magas terhekkel is. Ide tartozik még a magyar lakosság relatíve alacsony pénzügyi kultúrája is; a tájékozatlan ügyfelek hajlandók szinte bármilyen áron felvenni a különböző hiteleket.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
