Galileo magyarok nélkül

Nehéz helyzetben van ma Magyarországon a kutatás-fejlesztés, noha az Európai Unió számos más országában már rájöttek, hogy a tudományba fektetett pénz és energia, ha jól bánnak vele, idővel megtérül. Hazánk az EU első nagy közös programjában, a Galileo műholdas navigálási rendszer kiépítésében sem vesz aktívan részt, hiszen nem tagja az Európai Űrügynökségnek. A projekt brüsszeli raportőre, Barsiné Pataky Etelka szerint hátrányos helyzetünk miatt különös jelentőséget kap a magyar érdekek európai szintű képviselete.

Kevés információ jut el a magyar lakossághoz a nagyvilág tudományos életének eseményeiről, aki pedig elzártságunk ellenére a kutatás-fejlesztésre teszi fel az életét, itthon leggyakrabban nem találja meg számításait. Így veszik el a legtehetségesebb szakemberek jelentős része, akiket az Egyesült Államoktól Japánig és akár Indiáig tárt karokkal várnak a legmodernebb kutatóintézetek.
Barsiné Pataky Etelka – aki az európai műholdas helymeghatározó rendszer, a Galileo-projekt jelentéstevője – szerint Magyarországon az egyetemek mellett még nem jöttek létre azok a csoportosulások, amelyek tagjai egy érdekes felfedezésre rálelve olyan kisvállalkozásokat hoznának létre, amelyeket aztán az abban fantáziát látó, tőkével rendelkező cégek vagy maga az unió is támogathatna. Pedig – mint megemlítette – egykor az amerikai Szilícium-völgy is így alakult ki.
Magyarország ráadásul, úgy tűnik, az unió első közös nagy, mintegy 3,2 milliárd eurót felemésztő, ám később várhatóan jelentős hasznot hozó programjából, a Galileo útnak indításából is kimarad. Az Európai Űrügynökség tagsági díja ugyanis igen magas, ám aki befizet, az kutatási lehetőségekhez jut. Magyarországon a szaktudás terén nem lenne gond, egyelőre azonban meg kell elégednünk a felhasználás szintjével. Ez sem kis feladat azonban, így érdemes idejében elkezdeni a felkészülést.
A néppárti képviselő szerint a Galileo sokkal többet tud, mint az amerikai GPS és az orosz Glonassz, segítségével a civil felhasználók például immár méterre pontos információkat kaphatnak helyzetükről. Ráadásul – szemben a GPS-szel – polgári célokra készült, több szintet kínálva a felhasználóknak. Az első, a tájékozódást, út-cél meghatározást végző szint ingyenesen lesz elérhető, ám a szolgáltatók, különféle vállalatok például az áruszállítás, flottakövetés vagy a mezőgazdaság területén ennél magasabb szinten is használhatják majd a rendszert. A Galileo biztonsági szempontból is újítást hoz, hiszen általa a segélykérés is leegyszerűsödik. Barsiné Pataky Etelka szerint igen fontos lehet többek között a tengeri közlekedésben, hiszen a bajba kerülő hajós rögvest visszajelzést is kap a rendszertől, hogy vették-e az általa leadott jelet. A közösség által szabályozott, biztonsági kóddal ellátott szintet a hatóságok használhatják majd, például a szorosabb határőrizet érdekében. Barsiné azonban mindenekelőtt a kereskedelmi lehetőségeket emelte ki, mondván, a közösség komoly támogatást nyújtana a koncesszoroknak mindaddig, amíg a rendszer profitot nem termel számára. Attól a ponttól kezdve azonban, hogy az egyharmad részt állami, kétharmad részt magántőkén nyugvó Galileo révén a partner haszonra tesz szert, profitmegosztásra kerül sor. Számos szakértő a rendszer civil jellegének rendszeres hangoztatása ellenére máris elemezte a Galileo esetleges katonai felhasználásának lehetőségeit is, mondván, az európai projekt az Egyesült Államokra való ráutaltság enyhítését is célozhatja. Azt a magyar politikus asszony sem zárta ki, hogy a rendszert nem csak a civil életben használják majd, ám leszögezte: a Galileót kizárólag békefenntartói, s semmiféleképpen sem támadó feladatokra használják majd fel a 2010–2012 körüli teljes üzembe helyezését követően.