Ez a kormány a cselekvés kormánya! – jelentette ki tegnap minden eddiginél hosszabb, öszszességében több mint egyórás beszédében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a parlament őszi ülésszakának nyitó napján, amelyen részt vett Sólyom László köztársasági elnök is. A kormányfő szerint szociáldemokrata, liberális vagy konzervatív politikusoknak egyaránt a populizmus kellene hogy legyen a legnagyobb ellenfele. A miniszterelnök szerint a demokratikus közép hisz a parlamentarizmus szükségességében, tiszteli vetélytársait, morálisan és politikailag egyenjogúnak tekinti a vele versengő demokratikus pártokat, illetve programalapú politizálást folytat. – A populisták szerint a parlament idejétmúlt intézmény, és nemcsak nem tisztelik politikai ellenfeleiket, hanem kétségbe is vonják legitimitásukat. Átfogó, összefüggő programmal sem rendelkeznek, csak arról beszélnek, hogy az emberek ezt vagy azt akarják. – Magyarországnak szüksége van demokratákra, és nincs szüksége populistákra – jelentette ki, majd hozzátette: törölni kell a szótárból a hazaáruló szót.
A politikai ellenfél tiszteletéről beszélő miniszterelnök ezt követően rátért a Fidesz ostorozására, és személyesen támadta az ellenzéki padsorokban helyet foglaló Fidesz-elnököt, Orbán Viktort. A kormányfő úgy vélte, a Fidesz elnöke „egyenes, bátor férfihoz és politikushoz nem illő módon”, az ő háta mögött a nyílt vitát nem felvállalva beszél arról, hogy a magyar gazdaság válságban van. Kettejük nyár eleji, a televízió által is közvetített nyilvános vitájára most úgy emlékezett, hogy Orbán kitért a szemtől szembeni konfrontáció elől.
A populizmust elutasító miniszterelnök szerint Magyarország gazdasági növekedése az elmúlt hét évben meghaladta az aranykornak tartott dualizmus időszakában tapasztalható mértékét, annak átlaga ugyanis 3,7 százalék volt, míg jelenleg ez nagyobb mint 4 százalék. – Soha nem volt ilyen alacsony az infláció, soha nem költöttek ennyit lakástámogatásra, családtámogatásra, autópálya-építésre, illetve -fejlesztésre – tette hozzá. Gyurcsány szerint Orbán Viktor mindezeket tudja, ám az a célja, hogy elvitassa az emberek közös örömét, „ami ott van a gürcölés következményeként a hétköznapokban”. Ugyanakkor elismerte, hogy nem minden fenékig tejfel, „ezernyi és tengernyi teendőnk van még”. – 2001 és 2003 között „elszaladt velünk a ló”, a politikai nagyot akarásnak költségvetési nyögés lett a vége – mondta.
A miniszterelnök beszélt a jövő évi költségvetésről is. Szavai szerint olyan terheket vállalnak, ami alatt „recseg-ropog az államháztartás”, ezért a jövő évi büdzsé az eddigieknél is fegyelmezettebb és szigorúbb lesz. Ígéretet tett arra, hogy a költségvetés tervezetét a törvényes határidőre, szeptember 30-ra benyújtják a parlamentnek. Kifejtette: 2006-ban 4 százalékos növekedésre számít, ugyanakkor nem lesz számottevő reálbér-emelkedés. Mint mondta, „a jövedelmek növekedése az árakkal fog lépést tartani”.
Gyurcsány Ferenc kitért a Budapest Airport privatizációjára, illetve általánosságban a magánosításról folyó vitára. Ragaszkodott ahhoz, hogy a repülőtér privatizációjára a több száz milliárd forintos fejlesztés miatt van szükség, hogy mi legyünk a régió légiközlekedési csomópontja. „Össze kell kapaszkodnia az államnak és a magántőkének” – érvelt, majd kitért a több mint kétmilliárd dolláros várható bevételre is, amelyet szerinte a közös államadósság csökkentésére fognak fordítani. Ígéretet tett arra, hogy a kormány év végéig törvényt terjeszt a parlament elé egy fejlesztési vagyonkezelő szervezet létrehozásáról, amely a „privatizáció 15 éves történetének a vége” lesz.
A miniszterelnök röviden ismertette a benzinárak mérséklésére irányuló vasárnap bejelentett javaslatát is, majd arra szólította fel a parlamentet, hogy a haza szolgálatára van szükség, amelyet nem homályosíthatnak el a közelgő választások.
Egy hét csúszás. Egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés a kormány azon javaslatát, hogy jövő hétfőn a házszabálytól eltérve tárgyaljanak és döntsenek az áfáról szóló törvény módosításáról. Az előterjesztés szerint október elsejétől – három hónappal korábban a tervezettnél – öt százalékkal csökkenne a benzin és a gázolaj áfája. A frakciók támogatják a kabinet ez irányú szándékát, bár az MDF-es Herényi Károly jelentősebb mértékű adócsökkentést szorgalmaz, a Fidesz pedig azt javasolja: a változtatás gyorsabban lépjen hatályba, az árcsökkentés hamarabb történjen meg. Varga Mihály (Fidesz) közölte, azt remélték, hogy már a tegnapi parlamenti ülésen elkezdődik a törvénymódosítás vitája, és a jogszabály már a jövő héttől hatályba lép. A kormány halogatását szerinte az indokolja, hogy így a magas üzemanyagárak október elsejéig még növelik a költségvetés jövedéki és áfabevételeit. Az MSZP azzal magyarázza a későbbi hatálybalépést, hogy a gazdasági társaságoknak fel kell készülniük a módosításra.
Áder János, a Fidesz frakcióvezetője az elmúlt tizenöt évet nézve példátlannak nevezte, hogy felszólalásában Gyurcsány Ferenc többet foglalkozott a Fidesz elnökével és az ellenzék szerepével, mint a kormányra váró feladatok felsorolásával. Utalva a kormányfő beszédének hangnemére, azt kérdezte: „Miért ez az ideges hang, ez a hadaró stílus, ez a hevület?” – Ne harcoljon, miniszterelnök úr, messze még a kampány, inkább kormányozzon! – mondta, hozzátéve, ha jó döntéseket terjeszt a kormány a Ház elé, azt a Fidesz szívesen támogatja. Erre példaként hozta fel, hogy megváltoztatva korábbi álláspontját, a kormány javaslatot tett a benzin adójának csökkentésére. Áder rámutatott arra az ellentmondásra, hogy a kormányfő beszédének egyik részét a kirobbanóan sikeres magyar gazdaságról szóló kormányzati propaganda töltötte ki, míg a másik részben azt taglalta, hogy tovább nyújtózkodott az ország, mint ameddig a költségvetési takaró ért. A privatizáció kapcsán Áder azzal vádolta Gyurcsányt, hogy pontatlanul idézte az elhangzott nyilatkozatokat. A frakcióvezető szerint a baloldalon sem egységes az államosítás megítélése. A szocialista Toller László Pécsen köztulajdonba venné a vízművet és a hulladékgazdálkodást.
Dávid Ibolya reagálásában közölte, az emberek eredményeket várnak a kormánytól, és egy normálisan működő Magyarországot. Az MDF elnöke szerint a parlamenti pártok mindig megrekednek a vitákban, a két nagy párt nem törekszik megoldásokra, kompromisszumokra, ezért maradnak el az eredmények. – Miért nem tudunk választani számvevőszéki alelnököt, alkotmánybírókat, és miért nem születnek kétharmados törvények? – tette fel a kérdést a politikus, aki sajnálatát fejezte ki, hogy hiányoznak a kormányzati ciklusokon átívelő programok. Kijelentette, elég a szerepjátékokból, ami a kormány és az ellenzék között zajlik. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem a magyar gazdaság van vészes helyzetben, hanem az államháztartással van gond, illetve a költségvetés-tervezettel, amelyet az MDF elnöke választási büdzsének nevezett, mert az 300 milliárdos adócsökkentést tartalmaz fedezet nélkül.
Lendvai Ildikó mankóját lóbálva kezdte felszólalását, a nyáron ugyanis baleset érte az MSZP frakcióvezetőjét. A politikus szerint a közéletben tapasztalható politikai viták megoldását a „Fidesz berkein belül” kell keresni, hiszen az ellenzéki párt vezetője a privatizációval kapcsolatban már egy évvel ezelőtt arról beszélt, amit a jelenlegi kormány is szorgalmaz a Budapest Airport esetében. Orbán Viktor tavaly októberben a köztelevízióban azt mondta, ha az állam nem tudja jól működtetni vagyontárgyát, akkor ne működtesse, de a tulajdont még megtarthatja. A szocialista politikus egyébként úgy vélekedett, hogy a privatizációs vita már nem a magánosításról szól, hanem a jogbiztonságról. A közvélemény ez utóbbiba vetett bizalma ugyanis könnyen megrendülhet, amikor olyan nyilatkozatokat hallani, hogy az állam a törvényesen privatizált vagyontárgyakat is visszakérheti. Lendvai Ildikó szerint súlyosan sérti a jogbiztonságot, ha a pillanatnyi kormány önmérsékletétől függ, hogy hol húzzák meg a határt a visszavásárolandó vagyonok listáján.
Kuncze Gábor reagálásában lényegében a magyar egészségügy átalakítására vonatkozó javaslatokat ismertette. Véleménye szerint a hosszú ideje változatlan szerkezetben lévő rendszerek egyre kevésbé működnek. – Ennek tipikus példája a hazai egészségügy, amely mindenben maradt a régi – jegyezte meg. A pártelnök úgy vélekedett: képmutatás azt mondani, hogy nem engedjük be a magántőkét az ágazatba, hiszen most sem ingyenesek az egészségügyi szolgáltatások, valójában a szülések után is fizetni kell. – Az egészségügyi rendszer emellett jelenleg is vállalkozásokon keresztül működik, így érthetetlen, miért nem vonjuk be a magántőkét a szektorba – közölte Kuncze, aki szerint meg kell teremteni a betegek kegyeiért folyó versenyhelyzetet a magasabb színvonalú szolgáltatás reményében.
Parlamenti nyitány politológusszemmel
Bódi Ferenc politológus: A kormányfő beszéde leginkább egy olyan üzletember panaszos monológjára emlékeztetett, aki kötött egy rossz üzletet, és most már nagyon bánja azt. Gyurcsány Ferenc úgy vélekedett, hogy ebbe a „rossz üzletbe” az ellenzék hajszolta bele a kormányt, ezért egyéb érdemleges mondanivaló, jövőbe mutató gondolat híján az egész szónoklat kizárólag erre a vezérfonalra épült. A miniszterelnöknek nyilvánvalóan nem az ellenzékkel és annak vezetőjével kellene foglalkoznia, különösen nem egy szezonnyitó beszédben, hiszen az ország számos rendkívül komoly problémával küzd, elég, ha a költségvetés állapotára vagy az üzemanyagárakra utalunk. Ezeknek a problémáknak a megoldására átfogó, stratégiai jellegű elgondolást nem hallhattunk, szóba sem került például a Nemzeti fejlesztési terv vagy az energiapolitika. Gyurcsány Ferenc szónoklata egyfelől védekező volt, hiszen magyarázkodott és visszafelé mutogatott, másfelől pedig egyértelműen kampánybeszéd volt. Egy miniszterelnöktől elvárható széleslátókörűség helyett inkább szűklátókörűség jellemezte, amellyel egy minisztériumot talán még el lehet vezetni, de egy országot nem.
Szabados Krisztián, A Political Capital igazgatója: A közvélemény számára két emlékezetes mozzanata volt a miniszterelnök tegnapi beszédének. Az egyik, hogy keményen támadta Orbán Viktort, a másik, hogy megpróbálta definiálni a demokratikus közép fogalmát. Az Orbán-bírálattal az ellenzék két legfőbb témájának, a privatizáció és a foglalkoztatás helyzetével kapcsolatos bírálatoknak a semlegesítése volt a célja. Az előbbiben Gyurcsány Orbán fejére olvasta korábbi mondatait, és ezzel próbálta szembesíteni őt, a másikban pedig egy cselekvő miniszterelnök benyomását próbálta kelteni azáltal, hogy szeptember 30-i határidővel beszámolót és programot kért a munkaügyi minisztertől. Ami a demokratikus közepet illeti, Gyurcsány szembeállította ezt a politikát a populizmussal. Szerinte a demokratikus közép programja a koherens kormányzati program, míg a populizmus egyenlő a „mindenkinek mindent ígérünk” típusú szélkakas-politikával. A beszéd érdekessége volt az is, hogy a miniszterelnök a hazaárulózással kapcsolatban Sólyom Lászlóra, míg a gazdaság helyzetével összefüggésben Járai Zsigmondra utalt, az ő személyükkel próbálta hitelesíteni saját programját.
Zárug Péter Farkas politológus: Három és fél éves MSZP–SZDSZ-kormányzás után Gyurcsány Ferenc tegnapi beszédében az utolsó kormányzati év megkezdéseként próbált aktív és tettre kész miniszterelnöknek tűnni. Beszéde összefogottabb volt, mint a tavaszi ülésszakot megnyitó februári szónoklata, ám tartalmi elemekben még mindig többet foglalkozott a Fidesszel, mint kormányzásuk eredményeivel. Leghangsúlyosabb bejelentését, a benzinár forgalmi adójának a csökkentését pedig már korábban elsütötte. Talán nagyobb hatású lett volna, ha ezt nem kínai látogatása után, hanem tegnap a parlamentben teszi meg. A kampánytól való elzárkózása csak retorikai elem volt, hiszen Orbán Viktorhoz intézett szavai is kampánypszichológiai elemként értékelhetők. Szintén az aktivitást célozta a tizenharmadik havi nyugdíjra tett utalása, azonban kérdéses, hogy a választók valóban elhiszik-e, hogy gyakorlati cselekvésre kész kormányfőjük van. Az államkassza számára jövedelmező reptér eladásával kapcsolatban a miniszterelnök magyarázkodónak tűnt. A populizmustól való félelme pedig álprobléma az államháztartási hiány ismeretében.
