Orbán Viktor arról is szólt, hogy a szerb politikai élet destabilizálódik. Ezért – mondta – az uniónak kiemelt figyelmet kell fordítania e térségre, elsősorban a jogállamiság és az emberi jogok érvényesülése érdekében. A Fidesz elnöke sürgette: tegyék világossá Belgrád számára, hogy az unióba a jogállami normák és az emberi jogok tiszteletén keresztül vezet az út. Lapunk azon kérdésére, hogy tartható-e még Doris Packnak, az Európai Parlament délkelet-európai delegációja elnökének korábban hangoztatott állítása, amely szerint a Vajdaságban csak általánosságban beszélhetünk „támadásokról”, és azok nem „etnikai jellegűek”, vagyis kifejezetten nem a magyarok ellen irányulnak, Orbán azzal felelt, hogy már olyan szerb dokumentumokat is látott, amelyekben az állt, hogy a támadások etnikai jellegűek, vagyis „ezen az állásponton túl vagyunk”.
A volt miniszterelnök elmondta, megkérdezték tőle, hogy hivatalos budapesti álláspont-e a kínai vízummentesség ügyében az, amit Gyurcsány Ferenc ígért Pekingben. Orbán elmondta, hogy ez „nemzeti konszenzust nélkülöző álláspont”. Magyarázkodásra okot adó kérdés volt „a román Mata Hari története” is, tekintettel arra, hogy az egyik román kormánypárt jelentkezett az EPP-be. Orbán rövid tájékoztatása, illetve jelentése eredményeként e párt tagfelvételét az Európai Néppárt nem támogatja, megfigyelői státust javasolnak neki. Orbán hozzátette, hogy lassan halad a romániai egyházi ingatlanok visszaadása, továbbá gondok vannak az előző bukaresti kormány idején hozott, de még mindig érvényes választójogi törvénnyel, amely diszkriminálja a kisebbségi szervezeteket.

Rokonok és barátnők szólaltak meg a vajtai tragédia után – barátnők szenvedtek balesetet