Kanadai lobbi a ciános bánya mellett

A kanadai kormány támogatja a verespataki ciános aranykitermelést, és ennek érdekében beveti budapesti és brüsszeli nagykövetségét is – derült ki a Gabriel Resourcesnek, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) főrészvényesének egy, a világhálón megjelent, befektetőkhöz címzett hangüzenetéből.

Balázs D. Attila
2005. 09. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kanadai Gabriel Resources Ltd. nyilvános internetes hangüzenetében megszólalt Raphael Girard, Kanada volt romániai nagykövete is, aki újabban a vállalat vezetésében kamatoztatja tudását. Girardról a www.rosiamontana. org honlapon azt olvashatjuk, hogy három évig vezette keleti szomszédunknál a kanadai nagykövetséget, és 2003-ban hagyta el hivatalát.
A diplomata múlt év tavaszán került a Gabriel Resources vezető tanácsába. A komoly romániai befolyással rendelkező exnagykövetet Alan Hill, a RMGC vezérigazgatója is méltatta, aki szerint Girard úr „tapasztalatát és kapcsolatait” tekintve felbecsülhetetlen érték a vállalat számára.
Girardék szempontjából nem jó hír, hogy az Európai Parlament elfogadta a bányászati hulladékok kezelésére vonatkozó irányelv tervezetét, és már csak az unió tagországait képviselő tanács helybenhagyására van szükség ahhoz, hogy a jogszabály hatályba léphessen. Magyarországi képviselők úgy vélik, ez garanciát nyújthatna az ellen, hogy az aranybányák ciánszennyezése az uniós tagállamokban, illetve a tagjelölt országokban környezeti katasztrófát okozhasson.
A Torontóban székelő Gabriel Resources Ltd. a kanadai–román Rosia Montana Gold Corporation 80 százalékos főrészvényese, míg a Minvest román állami bányatársaság csaknem 20 százalékkal van jelen a cégben. Az erdélyi Verespatakon Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szeretnék felépíteni, amely legalább 330 tonna arany és 1300 tonna ezüst kitermelésével kecsegtet. A bányaművelést mindössze tizenhét évre tervezik, ezalatt a cég több mint 4 milliárd dolláros bevételre számít.
A projekt környezeti kockázataira több civil szervezet, köztük a verespataki Alburnus Maior környezetvédő egyesület is felhívta a figyelmet. Az Alburnus Maior most arra kérte a nemzetközi civil társadalmat, hogy a kanadai nagykövetségeknek címzett tiltakozó leveleikkel kérjenek magyarázatot a cikk elején említett kijelentésekre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.