Két kínai megy az űrbe

Minden készen áll a második kínai űrrepüléshez. Híradások szerint a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 56. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek után, október 13-án startolhat két asztronautával a Sencsou–6. Ugyancsak jövő hónap elején bocsátják fel az európai űrkutatási ügynökség (ESA) műholdját, amely három évig tanulmányozza majd a sarki jégsapkákat.

Ha minden rendben megy, október tizenharmadikán indulhat el a második kínai űrhajó, a Sencsou–6 (Sencsou – Isteni szél vagy Isteni hajó). A mostani út igencsak különbözik a 2003. októberi, huszonegy órás repüléstől, hiszen most ketten ülnek majd az űrhajóban, és csak öt nap múlva térnek vissza a Földre. A kínaiak titkolózása miatt még nem tudható, kik lesznek a résztvevők. Valószínűleg a Sencsou–5 két tartalékja jöhet számításba. Szakmai források szerint tizennégy tagú a taikonauták, vagyis az űrhajósok csoportja.
A kínai emberes űrprogram a korai szovjet Vosztok- és Voszhod-űrrepülések ismétlése – lényegesen nagyobb lépésekben. Míg Gagarin útja egyetlen Föld körüli keringésből állt, Jang Li-vej majdnem egy teljes napot töltött a világűrben. Teljesítménye a második szovjet űrhajós, German Tyitov 1961-es, huszonöt órás repülésével vethető össze. Az első többszemélyes űrhajó, a Voszhod–1 1964 őszén repült, míg az első űrsétát a Voszhod–2 fedélzetéről kilépő Alekszej Leonov hajtotta végre 1965-ben. A kínaiak most a két utóbbi repülés programját vonják egybe, és tűzik ki célul a Sencsou–6 asztronautáinak. Némely források állítják: az egyik kínai űrhajós ki is lép a világűrbe.
A Sencsou űrhajó az orosz Szojuz kínai változata némi módosítással. Lényeges különbség, hogy amíg a Szojuzok orbitális kabinja megsemmisül a sűrűbb légrétegekben, a hasonló kínai űrhajóegység különféle műszerekkel ellátva marad a Föld körüli pályán, és önműködően végzi el a rászabott feladatokat. A Sencsout CZ–2F hordozórakéta állítja pályára (a CZ az angol LM kínai rövidítése, azaz Long Marche, magyarul Hosszú menetelés), az űrhajót pedig a világűrből is jól látható kínai nagy fal egyik szakaszához közel fekvő Csiucsüan űrközpontból indítják el.

Műhold figyeli a jégsapkákat. Három évig tanulmányozza majd a sarki jégsapkákat az európai űrkutatási ügynökség (ESA) Cryosat nevű műholdja, amelyet október 8-án bocsátanak fel az oroszországi Pleszetszkből egy, az űrkutatás céljaira átalakított ballisztikus rakétával – adta hírül a BBC. A Cryosat küldetésének legfontosabb célja annak kiderítése, hogy milyen hatással van a globális felmelegedés az Északi-sark és az Antarktisz jégtakarójára, alátámasztják-e a kutatási adatok a jóslatokat, amelyek szerint a sarki jég rohamos olvadása jelentősen megnövelheti a világtengerek szintjét. A sarki jégsapkák zsugorodására utaló jelek már sok éve foglalkoztatják a tudósokat. Nukleáris tengeralattjárók megfigyelései, légi felvételek és a sarki jégtakaró szélénél végzett mérések egyaránt aggasztó következtetésekre vezettek. Az antarktiszi jégmező változásait korábban feltérképező európai ERS–1 és ERS–2 szonda, valamint a grönlandi kontinentális jégtakarót vizsgáló amerikai ICESat műhold adatai is azt mutatták, hogy összefüggés lehet a változó jégvastagság és a klímaváltozás között. Az állítások igazát meggyőzően bizonyító kutatási eredmények azonban egyelőre nincsenek.
A legkorszerűbb berendezésekkel felszerelt Cryosat háromszáz ember négyévi munkája, és hat hónapig tartó üzembehelyezési eljárás után kezdheti meg a munkát. A radar elve szerint működő mérőműszerével pontosan megállapíthatják majd a vizsgált jégmező magasságát, különleges dupla antennája pedig pontos méréseket tesz lehetővé a sarki jégtakaró szélénél, ahol a legerősebb az olvadás. A szatellit az úszó jégtáblák útját, mennyiségét és méreteit is figyeli. A kutatási eredményeket egybevetik a klímaváltozást jelző más adatokkal is.