Úgy élni, mint az osztrák szomszédok – így vázolta tegnap az ország lakosságának a rendszerváltozással kapcsolatos nagy álmát a miniszterelnök napirend előtti beszédében a parlamentben. Tizenöt évvel később a túlnyomó többség álma egyelőre nem teljesült – mondta. Gyurcsány Ferenc megismételte a hét végi szociális földprogrammal, illetve hosszú távú hitelekkel támogatott földosztással kapcsolatos bejelentéseit. Beszélt a nyugdíjasoknak adandó távfűtéskedvezményről, valamint a nyugdíjrendezésről is.
Elmondta: a kormány a következő időszakban meghirdeti az európai bérfelzárkóztatás hosszú távú programját. A „baloldali kormány” feladatát a jövedelemkülönbségek szűkítésében találta meg. Bejelentette, hogy differenciálni kívánják a minimálbért: ez magasabb lenne azoknál, akik többet tanultak, illetve magasabb a szakképzettségük. Feladatként jelölte meg Gyurcsány, hogy a minimálbért a megélhetési költségekhez kell kötni.
*
Azt a célt tűzte ki, hogy öt év múlva, 2010-ben a minimálbér elérje a 100 ezer forintot, jövőre pedig az alapösszeg 63 ezer forint, a középfokú képesítéssel rendelkezőknél 70 ezer forint, a felsőfokúaknál pedig 77 ezer forint legyen. A kormány arra tesz javaslatot, hogy 2006-ban a közszolgálatban dolgozók bére a gazdasági növekedésnek megfelelően (ez a tervek szerint most 4 százalék – a szerk.) emelkedjen reálértéken. A katonáknál ennél többet szeretnének, a rendőröknél pedig a növekedés háromszorosát.
Áder János (Fidesz) reagálásában örömét fejezte ki, hogy Gyurcsány felszólalásából kimaradt „az az izgága hang, ami az elmúlt két megszólalását jellemezte”, hogy „megspórolta a gyűlöletfélórát”. Ma már a választópolgárok többsége az osztrák életszínvonalnál kevesebbel is beérné, örülne, ha lenne munkája – mondta a Fidesz frakcióvezetője. – Az ön miniszterelnöksége alatt az elmúlt egy évben közel 60 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma – hangsúlyozta Áder. Úgy vélte, Gyurcsány nem emlékszik arra, amit pár hónapja mondott; akkor még a Benelux országok példájára hivatkozva a minél nagyobb földbirtok-koncentráció mellett érvelt, most pedig földosztást hirdet. Két hónappal ezelőtt minden távfűtéses fogyasztónak – 1,8 millió embernek – 5-10 százalékos árcsökkentést ígért, ma pedig csak mintegy 200 ezer nyugdíjasnak fogalmazta meg ugyanezt. A minimálbér emelése helyes dolog – mondta Áder János. Megemlítette, hogy az Orbán-kormány idején ennek összege 19 500 forintról 50 ezer forintra nőtt. A zsebben maradó rész pedig 20 ezer forinttal emelkedett 1998 és 2002 között, míg a jelenlegi kormány elképzeléseinek megvalósulása esetén ez az összeg 17 ezer forint lesz. „Tehát azt javaslom önnek, miniszterelnök úr, hogy bátorság, tegyenek rá még egy lapáttal!” – mondta a politikus.
Göndör István (MSZP) szerint az európai bérfelzárkóztatás már el is kezdődött ebben a ciklusban, méghozzá kormányzati segítséggel.
– Az elmúlt hetekben az MSZP egy mosópor- és egy üdítőreklám között óriásplakáton ígérte azt az igazságosságot, amelyről most a miniszterelnök itt beszélt – mondta el Dávid Ibolya (MDF). Egyetértett azzal, hogy a minimálbér kapcsán van tennivaló, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a jelenlegi „számháborús” helyzetben a kormány fogja kiszámolni azt, hogy egy hónapban mennyi pénzből lehet megélni. Ezért azt javasolta, hogy az átlagbér 60 százalékában jelöljék meg ennek összegét.
A hitelességről beszélt Gyurcsány felszólalása kapcsán Fodor Gábor (SZDSZ). – Lehet-e egyszerre mindenhová adni? Egyszerre autópályát építeni, emelni a nyugdíjakat, rendezni a minimálbért, és hozzányúlni a nemzeti földalaphoz – mondta.
Az Országgyűlés nagy többséggel, 6 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett jóváhagyta Románia és Bulgária Európai Unióhoz történő csatlakozási szerződését. A szavazásban számos fideszes képviselő nem vett részt. Eközben a karzatról egy jobbikos aktivista kirakott egy transzparenst, amelyen az volt olvasható: „Ne legyetek hazaárulók!”, és szórólapon azt kérte a képviselőktől, hogy az autonómia megadásától tegyék függővé Románia EU-csatlakozását. Rendbontás miatt elvezették a karzatról az aktivistát.
– Fontos döntése ez az Országgyűlésnek, egyértelmű jelzés arra vonatkozóan, hogy Magyarország támogatja Románia integrációját
– kommentált Markó Béla román miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy reagált: bár a testület támogatja Románia uniós csatlakozását, a magyar Országgyűlésnek nem kellett volna szavazásra bocsátani a szerződés jóváhagyását a Romániát érintő novemberi országjelentés előtt. Tőkés „pártpolitikai háttért” vél felfedezni az „erőltetett menetben”.
Pécsen
Versenyt úsztak az elszabadult kukák a pécsi villámárvízben + videó
