John McEnroe megmondta. Az egykori amerikai sztár még az idei US Open kezdete előtt megjósolta, Kim Clijsters emeli majd fel a női egyes győzelmi trófeáját – s lőn. Pedig Grand Slam-tornát nem könnyű nyerni, ennek a 22 éves belga lány mellett a francia Amelie Mauresmo szintén a megmondhatója a szűk hölgyelitből, hiszen ők ketten akárhogy igyekeztek is, eleddig nem tudtak GS-versenyen veretlenek maradni. Mauresmo most is elvérzett, mégpedig a negyeddöntőben honfitársa, Mary Pierce ellen, aki aztán egészen a fináléig verekedte magát, miután a négy között felülmúlta az orosz Jelena Gyementyjevát. A másik ágról érkező Clijsters is oroszt vert, mégpedig az 1. kiemelt Marija Sarapovát két és negyed óra alatt. Lehetett volna rövidebb meccs is, hiszen a későbbi győztesnek már a második szettben, 6:5-nél több meccslabdája is volt, ám Sarapova feltámadt, s rövidítésben egyenlített. Aztán viszont elkészült az erejével, s összesen 54 ki nem kényszerített hibájának „köszönhetően” alulmaradt, mint eddig mindig riválisával szemben.
A Clijsters–Pierce finálé előtt az az érdekes helyzet állt fenn, hogy a belga volt az esélyesebb, a francia viszont az, aki már megízlelte a végső győzelmet GS-versenyen (1995, Australian Open). Másodvirágzását élve az idén a Roland Garroson is döntőzött, de ott nagyon simán kikapott Clijsters honfitársától, Justine Henin-Hardenne-től. Most sem volt sokkal több esélye, bár nyilván az elődöntőben szerzett sérülése is hátráltatta valamelyest. Az első szettben még tartotta magát, de 37 perc alatt az is elment 6:3-ra, a második pedig szűk félóra alatt 6:1-re, így összesen bő órát töltöttek a hölgyek az Arthur Ashe-stadion kemény pályáján. A belga hölgy ütött öt ászt, ötször vette el ellenfele adogatását, nyolcszor jött előre a hálóhoz, s mind a nyolcszor jól fejezte be az akciót, diadala több mint megérdemelt.
S nem csak a most látottak alapján. Clijsters Wimbledon óta, ahol a 4. körben kapott ki Lindsay Davenporttól, 26 mérkőzéséből 25-öt megnyert, Stanfordban, Los Angelesben, Torontóban s most a US Openen sem talált legyőzőre. E sorozatának köszönhetően extra pénzzel gazdagíthatta egyébként is vastag bukszáját, hiszen a neki járó 1,1 millió dollárt, mint az amerikai kemény pályás viadalok legjobbja, 2,2 millióra duplázta. Ám nem ennek örült a legjobban, hanem természetesen élete első Grand Slam-torna-sikerének. A 2001-es Australian Open, a 2003-as Roland Garros és US Open, valamint tavaly szintén az Australian Open döntőjét egyaránt elveszítette, ám akkori legyőzői, mondhatni mumusai (Jennifer Capriati és Henin) ezúttal nem kerülhettek az útjába. S azt se feledjük el, hogy szinte a teljes tavalyi idényt kihagyta boka- és csuklósérülés miatt, feltámadása, csúcsra jutása így még csodaszerűbb.
A férfiaknál a címvédő Roger Federer és a hazaiak közönségkedvence, Andre Agassi játszotta a döntőt lapzárta után. A svájci világelső az elődöntőben kereken három óra alatt győzött négy szettben az ausztrál Lleyton Hewitt ellen, akit a tavalyi döntőben is felülmúlt, az amerikai veterán klasszis pedig kicsit rövidebb idő alatt, de öt játszmában verte honfitársát, Robby Gineprit. Agassi hatodszor jutott be a US Open fináléjába (kétszer nyert), és 1974 óta ő lett a második legidősebb döntős Grand Slam-tornán (akkor Ken Rosewall 39 évesen hajtott végre hasonló bravúrt). Andre Agassi és Roger Federer tegnap estig tízszer játszott egymással, a legutóbbi hét mérkőzésükön a svájci győzött. Az idén háromszor találkoztak, az amerikai még szettet sem tudott nyerni. Az esélyek tehát egyértelműen Federer felé mutattak.
Eredmények. Női egyes, elődöntők: Clijsters (belga, 4.)–Sarapova (orosz, 1.) 6:2, 6:7, 6:3; Pierce (francia, 12.)–Gyementyjeva (orosz, 6.) 3:6, 6:2, 6:2; döntő: Clijsters–Pierce 6:3, 6:1. Férfi egyes, elődöntők: Federer (svájci, 1.)–Hewitt (ausztrál, 3.) 6:3, 7:6, 4:6, 6:3; Agassi (amerikai, 7.)–Ginepri (amerikai) 6:4, 5:7, 6:3, 4:6, 6:3.
Veszélyes a zsírban sütés
