Költségvetési adok-kapok 2004-ről

Indulatoktól sem mentesen zajlott tegnap a parlamentben a 2004. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Míg az ellenzék elfogadhatatlannak tartja, és súlyos gazdálkodási problémákra mutatott rá, addig a kormánypártok a zárszámadás külső-belső összhangjának egyre javuló tendenciájáról szónokoltak.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által elkészített 2004. évi zárszámadás ellenőrzésének általános vitája zajlott tegnap a parlamentben. A jelentésből kiderült: nem csökkentek az államháztartás gazdálkodási problémái, a büdzsé tavalyi mérlegének főöszszege jelentős mértékben eltér a módosított előirányzathoz képest, a bejelentettnél 218 milliárd forinttal nagyobb az államháztartás hiánya. A jelentés szerint probléma, hogy rendszeressé vált a bevételi és kiadási előirányzatok utólagos módosítása. – Folyamatosan javuló tendenciát mutat az ÁSZ jelentése szerint a zárszámadás külső-belső összhangja – mondta Göndör István, az MSZP vezérszónoka. Kiemelte: csökkentek az adóterhek, nyolc százalékkal nőttek a beruházások, 2004-ben 17 százalékkal növekedett az export, 14 százalékkal pedig az import. Tállai András (Fidesz) a zárszámadással kapcsolatban úgy fogalmazott: a KSH kimutatása szerint 2004-ben a reálbérek egy százalékkal csökkentek. „2004 az adóemelés, a reálbércsökkenés, és a vállalkozások megnyomorításának az éve volt” – fejtette ki véleményét. Rámutatott, hogy a szociális-liberális kormányzat ideje alatt a 2003. költségvetési évbe belebukott László Csaba pénzügyminiszter, a 2004. évbe belebukott Draskovics Tibor pénzügyminiszter. „Nyugodtak lehetnek, ha így folytatják, akkor a 2005-ös évbe az egész kormány bele fog bukni” – tette hozzá. Szerinte az a következménye a súlyos, csőd felé tendáló költségvetési politikának, hogy elveszítjük az EU bizalmát, hitelvesztettek leszünk a befektetők szemében, a magyar családok pedig reményvesztettek.
Karsai Péter (MDF) felszólalásában azt mondta: „A zárszámadásból egy gyenge kormány és egy erőtlen parlament képe rajzolódik ki. Rossz terveket nem lehet jól végrehajtani.” Lezsák Sándor (független) a költségvetési beszámolót mind formailag, mind tartalmilag elfogadhatatlannak nevezte.
A következő napirend a számvitelről és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvényjavaslat módosítása volt. Ennek révén csökkennek az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásokra vonatkozó számviteli kötelezettségek – mondta Molnár Albert, a PM politikai államtitkára expozéjában. A parlamenti frakciók képviselői támogatták a számviteli és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvényeket módosító törvényjavaslatát, de a Fidesz szerint a módosítás nem javítja a vállalkozások versenyképességét.
Ezt követően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről (PSZÁF) szóló törvény módosító javaslata következett. Molnár kifejtette: változást jelent, hogy a módosítással megszűnik a kétévenkénti átfogó vizsgálati kötelezettség, és ehelyett a PSZÁF a piaci folyamatok figyelemmel kísérése alapján ütemezi majd az ellenőrzéseket. A módosítás bevezeti a piacfelügyeleti eljárást, s az engedély nélküli tevékenység megállapítása esetén megtilthatja a tevékenység végzését, büntetőeljárást kezdeményezhet az illetékes hatóságnál, és pénzbírságot szabhat ki. Molnár László (MSZP) a szocialista frakció támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot. Dancsó József (Fidesz) szerint frakciója elvben támogatja a közigazgatási eljárás szabályainak módosítását, de csak módosító javaslatok beépítésével. Szalay Gábor (SZDSZ) ugyancsak képviselőcsoportja elvi támogatását fejtette ki, hozzátéve, hogy van néhány tézis, amely súlyosan és indokolatlanul korlátozza a magán- és kisbefektetők jogait. Pettkó András (MDF) nem zárta ki a törvényjavaslat támogatását, de szerinte is módosításokra van szükség.

Aggódik az üzleti világ. A magyar államháztartás helyzete, a hiány mértéke komoly aggodalomra ad okot, a deficitet gyorsan, radikálisan mérsékelni kell – jelentette ki az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén Pécsi-Szabó Miklós, a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) elnöke. A parlamenti testület az ülésén a HEBC legutóbbi jelentését tekintette át, amelyet a szervezet Az út az euróhoz címmel publikált az idei nyár közepén. A HEBC elnöke hangsúlyozta: minél előbb konzekvens gazdaságpolitikát kell megvalósítani az országban, ez kulcskérdés az ország szempontjából, mivel egyidejűleg szolgálja az euró mielőbbi bevezetését, és hazánk versenyképességének növelését is. Pécsi-Szabó szerint a versenyképesség erősítéséhez nélkülözhetetlen az ország adórendszerének, adóterhelésének komplex áttekintése.