Még vékonyabb boríték

Rosszul járnak a minimálbér-emeléssel a kényszervállalkozók. Fizetésük ugyanis csak papíron lesz több januártól, valójában kevesebbet vihetnek haza jövőre, mint az idén. Kormányzati segítség nélkül komoly gondot jelenthet a könnyűipari vállalkozásoknak a minimálbér kigazdálkodása, egyes ágazatokban a dolgozók zöme már most is részmunkaidőben bejelentettként dolgozik.

Míg a sikeres ágazatokban, bejelentett munkavállalóként dolgozók számára nem jelent érezhető életminőség-javulást, hogy a kormány jövőre megemeli a minimálbért – az alapfokú végzettségűeknek 63 ezer, a középfokúaknak 70 ezer, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek pedig 77 ezer forintot kötelező fizetni januártól –, addig egyes szektorok versenyképességét alaposan csökkentheti a lépés. A textiliparban dolgozók csaknem háromnegyede például már tavaly is kevesebbet keresett a minimálbérnél, vagyis a munkáltatók nem tudták biztosítani a nyolc órai munkáért járó legkevesebb kifizetendő bért. Kormányzati segítség híján a könnyűipari vállalkozások vagy leépítéssel, vagy ügyeskedéssel tudják csak kigazdálkodni a béremelést, azaz papíron részmunkaidőssé teszik a munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottaikat.
A magyar adórendszer és az elmúlt évtizedben kialakult sajátos foglalkoztatási szerkezet miatt rosszul jár a minimálbér emelésével a hazai kényszervállalkozók tömege is. Jelen pillanatban körülbelül nyolcszázezer egyszemélyes, illetve családi vállalkozás működik hazánkban. Jelentős részük evás, vagyis egyszerűsített vállalkozói adóalany. Ők jellemzően a minimálbér után róják le a járulékokat, vagyis jövőre emelkedik befizetési kötelezettségük. Ebből a szempontból furcsa módon az iskolázatlanok járnak jobban. A differenciált minimálbér-emelés nyomán ugyanis az a sajátos helyzet áll majd elő, hogy egy bruttó 200 ezer forintot számlázó diplomás, illetve egy ugyancsak bruttó 200 ezer forintot számlázó alapfokú végzettségű evás közül utóbbinak marad több pénz a zsebében, dacára annak, hogy hivatalosan neki 14 ezer forinttal kisebb a minimálbére.
Az evások helyzetét nemcsak a minimálbér emelése, de a felső áfakulcs ötszázalékos csökkentése is rontja, hiszen ez a kör bruttó fizetése tizenöt százalékának befizetésével letudhatja adóbefizetési kötelezettségét. Egy áfával együtt 200 ezer forintot kereső evásnak az idén harmincezer forint személyi jövedelemadót kell fizetnie havonta, vagyis járuléklevonás előtt 170 ezer forintja marad. Ugyanez a vállalkozó januártól csak 192 ezer forintról állíthat ki számlát, amiből 163 200 forintot tehet zsebre.