A Ferencváros vezetői addig nem kívánják kommentálni a kormányzat döntését, amíg hivatalosan nem kapják kézhez az írásos indoklást. Ez csak napok kérdése lehet, miközben az ügyben végeredményben hónapok óta nincs előrelépés. Az egyesület és a kormány között eddig is a Nemzeti Sporthivatal közvetített, mindkét félnek elfogadható döntés előkészítése is elképzelhetetlen nélküle, ezért annak vezetőjét, Ábrahám Attilát kérdeztük a helyzetről.
– Június közepén lapunknak adott interjújában azt mondta, az államnak nincs módjában a Ferencvároson úgy segíteni, hogy az Üllői út és Könyves Kálmán körút kereszteződésében fekvő, nyolchektáros terület vagyonkezelői jogát egy forintért odaadja az egyesületnek. A sporthivatal ehhez képest, mondhatni, az FTC számára előnyösebb előterjesztést tett a kormány elé, miszerint az állam 1,7 milliárd forintért vegye meg az egyesület még tizenegy évig élő területhasznosítási jogát, amire a kormány most nemet mondott. Nincs itt ellentmondás?
– Úgy látszik, megint elölről kell kezdenünk a dolgok tisztázását. Az a bizonyos nyolchektáros terület valójában két, különböző helyrajzi számon fekvő telek. Az egyik hat hektár, a másik két hektár. Ez utóbbit az egyesület gyakorlatilag nem használja, ezt szeretné az állam mint tulajdonos értékesíteni. A hat hektárra vonatkozó vagyonkezelői jog átadására akár már ma van jobb ajánlatunk: ingyen is odaadjuk, hiszen ennek fenntartására az állam a Sportfolió Kht.-n keresztül évente 150 millió forintot fizet. Amint átadnánk, azaz az FTC átvenné a vagyonkezelői jogot, ez a teher már az egyesületet nyomná.
– A sporthivatal előterjesztése egyértelműen segítő szándékot fejezett ki, ugyanakkor jövőbeni előnyökkel is kecsegtetett. Sikeres Eb-pályázatunk esetén a területen megépítendő stadion lehetne az egyik helyszín. A kormányzat miért vetette el az ötletet?
– A kormány szerint pillanatnyilag nem időszerű a tranzakció, mert túlzottan kockázatos a beruházás kimenetele. Az Európai Labdarúgó-szövetség ugyanis csak 2006 decemberében dönt a 2012-es Eb helyszínéről.
– A végleges szó kimondásával nem lett volna érdemes megvárni legalább ez év novemberét, amikor az UEFA a pályázók körét háromra szűkíti?
– A bizonytalanság akkor is megmaradt volna.
– Azt a kifejezést használta, hogy pillanatnyilag nem időszerű ilyen döntést meghozni. E szerint később, mondjuk 2006 decemberében időszerű lehet?
– Sem az állami sportköltségvetés, sem az egyesület nem rendelkezik akkora tartalékokkal, hogy több mint egy évet várhatnánk az ügy lezárásával.
– A mostani döntés jelentése tehát mégis végleges nem. Hogyan tovább, van-e olyan megoldás, amelyik valamennyi félnek megfelelő lenne?
– Az állam azt szeretné, ha a kéthektáros telket pályázat útján értékesíthetné, a hathektáros vagyonkezelői jogát pedig átadhatná a klubnak. Az előbbi területet fel is mérték, egymilliárd forintra becsülik az értékét.
– Akkor hol itt a gond? Ha jól tudom, az FTC úgy szeretne megállapodni a remélt befektetővel, hogy kapna 2,7 milliárdot és a befektető ezen felül felépítene egy 15-20 ezer férőhelyes stadiont. A 2,7 milliárdból 1 milliárddal kielégítené az állam igényeit, saját céljaira pedig ugyanúgy maradna 1,7 milliárd, mint ahogy az a most elvetett előterjesztésben is szerepelt.
– Két gond is van. Egyrészt nehezen lehet úgy kiírni egy nyílt pályázatot két hektárra, hogy összekapcsolják a Ferencváros további hat hektárra vonatkozó érdekeivel. Másrészt az FTC által megálmodott stadion kivitelezése legalább 10 milliárd forint, s szinte lehetetlen olyan befektetőt találni, aki minimum 12,7 milliárd forintot fizetne így a teljes területért.
– Az állam tehát biztosítva szeretné látni az egyesület terveinek a megvalósulását is?
– Az állam elsősorban a terület értékesítésében érdekelt, de természetesen nem bánná, ha egyúttal az egyesület helyzete is megoldódna.
– A kormány tegnapi döntésével az ügy viszont visszakerült oda, ahol júniusban volt. Nem volt időfecsérlés az elvetett tervvel próbálkozni, hiszen azt már júniusban is tudtuk, hogy az Eb-pályázatról 2006 decemberében dönt az UEFA?
– A sporthivatal nem azzal a szándékkal készítette el előterjesztését, hogy az eredménytelen lesz, de megérti a kormányzat szempontjait.
– Mikor várható érdemi döntés, esetleg megoldás az ügyben?
– Nem tehetek ígéretet. Újból le kell ülnünk tárgyalni az egyesület vezetőivel. Mindkettőnknek az az érdeke, hogy mihamarabb találjunk megoldást, és ez azért ösztönző erő.
Spórolás? Az FTC-hez köthető ingatlanügylet mellékszála, hogy az egyesület nyáron az OTP-től felvett 238 millió forint hitelt, amit október végéig kell törlesztenie. Amennyiben ennek nem tud eleget tenni, akkor nemcsak e kötelezettség, hanem vele együtt több jog is az államra szállhat. Azaz a kormány miért fizetne 1,7 milliárd forintot azért, amit 238 millióért is megszerezhet. Erre a felvetésre Batiz András kormányszóvivő érdeklődésünkre azt mondta: a kormányzat azért nem kívánja 1,7 milliárd forintért megvenni az FTC-től a területhasznosítási jogot, mert a befektetés nem időszerű, más kormányzati megfontolásról ő nem tud.
