Két évvel ezelőttig a lapunkat megkereső építési vállalkozó szerencsésen elkerülte a szakmában egyre jellemzőbb körbetartozások által okozott problémákat, ám mint mondta, 2003-ban pechjére összetalálkozott a Szin-Bau Kft.-vel. A pórul járt Otthon Szerviz Kft. vezetője elmondta: az említett cég 2003 őszén bízta meg cégét két épület bádogosmunkálatainak elvégzésére, s bár azt befejezték, a szerződések alapján nekik járó öszszeget a megbízó nem fizette ki. Nemes Ferencné tájékoztatása szerint kamatokkal együtt a tartozás nettó összege már megközelíti a 18 millió forintot. A Szin-Bau Kft. több céggel is szerződött különböző munkák elvégzésre, mely társaságok az Otthon Szervizhez hasonlóan milliós nagyságrendű követeléseket támasztanak a közben felszámolás alá került megbízóval szemben.
Információink szerint az alvállalkozók közül eddig 14-en fordultak a rendőrséghez, csalás és sikkasztás bűntettének elkövetésével gyanúsítva a Szin-Bau Kft. vezetőit. Közülük kilencen egy ügyvédet bíztak meg, aki tavaly december 17-én juttatta el a rendőrségnek feljelentését. E szerint a cég a XIII. kerületi Frangepán és Mór utcai építkezései kapcsán több alvállalkozóval kötött szerződést részmunkák elvégzésére, ám a kivitelezőknek gyakorlatilag csak az anyagköltségét fizette ki, azt sem minden esetben. Miközben – olvasható a feljelentésben – a társaság tagjai jelentősen gyarapították vagyonukat, a cég felszámolás alá került. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a karácsonyi időszak kellős közepén alig 12 nap alatt zárta le 2004-ben az ügyet azzal, hogy a cselekmények nem valósítják meg a csalás bűntettét. Az ügyvéd fellebbezése nyomán viszont a Budapesti XIV. és XVI. kerületi ügyészség csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt elrendelte a nyomozást, melynek határidejét 2005. április 14-ben jelölte meg. A feljelentők azóta sem kaptak értesítést a nyomozás állásáról.
A fenti példa csak egy a valószínűleg több ezer eset közül, amely előfordul az építőiparban. A tarthatatlan állapotok miatt májusban az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) azzal a javaslattal állt elő, hogy elkészítik a szakma fekete listáját. Nagy János, a szövetség igazgatója elmondta: időközben olyan javaslatot küldtek a kormánynak, miszerint a befektetők csak visszavonhatatlan fedezeti igazolással kezdhetik meg az építkezést, továbbá létrehoznának egy pozitív, illetve egy negatív szempontból összeállított listát. Ezenkívül olyan kiadványt készítenének, amely rögzíti, hogy a vállalkozók milyen milyen törvényi és szakmai feltételeknek kell megfeleljenek. A tartós fizetési késedelemben lévő cégek listájára egy cég akkor kerülhet fel, ha háromszor mulasztja el kiegyenlíteni tartozását alvállalkozóival szemben. Emellett, megkönnyítendő a kivitelezők döntését, egy pozitív listát hoznak létre. Ezek várhatóan október végén jelennek meg. Nagy szerint az utóbbi másfél-két évben folyamatosan romlott a fizetési morál, s mára a körbetartozások mértéke csak az építőiparban meghaladhatja a 31 milliárd forintot. Nagy úgy tartja, hogy ennek mértéke országos viszonylatban elérheti a hatvanmilliárd forintot is. Általánossá vált a két-három hónapos késedelmes kifizetés, de nem ritka, hogy a kivitelező fél évvel a teljesítés után jut hozzá pénzéhez. Emiatt – jelezte Nagy János – igen sok építőipari kis- és középvállalat megy tönkre, s tovább romlik az építőipar helyzete. Hozzátette: bár
a statisztikák szerint az építőipar volumene 10-15 százalékkal nő, az útépítési beruházások nélkül
összességében csökkent, miközben a mikrovállalkozások száma tovább nőtt.
A sztrádán száguld az építőipar. Az építőipari termelés volumene júliusban csekély mértékben, 0,1 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest, és 19,6 százalékkal haladta meg a tavaly júliusit – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. A növekedés továbbra is főként az út- és autópálya-építési munkáknak köszönhető. (D. Z.)
