Kötelességnek tekinti a demokratikus koalíció, hogy az Országgyűlés részére megbízható, teljes körű és valós képet mutasson be a költségvetés 2004. évi alakulásáról – mondta tegnap Veres János pénzügyminiszter expozéjában a 2004-es költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának kezdetén a parlamentben. Kifejtette: a tavalyi költségvetési bevételek 5333,1 milliárd forintot tettek ki, a kiadások 6237,6 milliárd forintot értek el, tehát a hiány összege 904,5 milliárd forint volt. Hangsúlyozta: 4,2 százalékkal nőtt a GDP, s az unióból érkező pénzek hatására javult a finanszírozási feltételrendszer, csökkent az ország nettó külső finanszírozási igénye, és a 6,8 százalékos infláció a várakozásoknak megfelelő volt. A pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy az államháztartás hiánya az előző évhez képest nagymértékben csökkent, de annak mértéke elmaradt a törvényben elfogadottól. Az unióból tavaly 183 milliárd forint érkezett be a költségvetésen keresztül, azonkívül agrártámogatásra 85,5 milliárd forintot kaptak meg a gazdák magyar forrásból, megelőlegezve az uniós támogatást – mondta Veres.
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke a 2004-es zárszámadásról azt mondta: a legfontosabb pénzügyi egyensúlymutatók nem javultak, ebben a kül- és belgazdasági folyamatok hatása mellett az is közrejátszott, hogy az uniós csatlakozással összefüggő módszertani váltás miatt a várakozástól jelentősen elmaradtak a bevételek. Ráadásul néhány fontos előirányzat terén tervezési hibák is kimutathatók. A legnagyobb problémát az áfabevételek tervezettől való elmaradása okozta a 2004. évi költségvetésben. Kijelentette: a pénzügyi kormányzat múlt év végi, az áfa-visszatartással kapcsolatos intézkedése nem tartható indokoltnak, és a költségvetésnek többletterhet okozó intézkedés a kötelező maradványképzéssel (zárolás) együtt megközelíti a költségvetés hiányát. Az ÁSZ elnöke azt ajánlotta a kormánynak, fontolja meg a 2006. évi költségvetés összeállítása során a maradványkövetelmények előírásának elhagyását. Kovács szólt arról, hogy a többféle elszámolás, a zárszámadás pénzforgalmi szemlélete és a más összefüggésekben alkalmazott eredményszemléletű elszámolás egyidejű alkalmazása zavarokat, félreértéseket okoz, és rámutat egy egységes államszámviteli vagy közpénzügyi törvény megalkotásának szükségességére.
A költségvetési bizottság kisebbségi véleményének előadója, a fideszes Domokos László úgy ítélte meg, hogy a sodródás és a koncepciótlanság jellemezte a kormány gazdaságirányítását. Szerinte a költségvetés elvett, eladott és eladósított, 2004 a számviteli bravúrok és a kozmetikázás éve volt. Rámutatott: tavaly 22 adóemelés történt, számos új adót vezettek be, ami 550 milliárd forintot vett el a gazdaság szereplőitől, továbbá rontott a versenyképességen. Utalt arra is: az akkor Gyurcsány Ferenc által vezetett sportminisztériumot az ÁSZ 70 esetben marasztalta el a költségvetésről készített jelentésében.
Varga Mihály, a Fidesz vezérszónoka kijelentette: tekintettel arra, hogy az újonnan csatlakozott uniós országok átlagos növekedése 5,5 százalékos volt, a magyarországi 4,2-es növekedés ehhez képest szerénynek minősíthető, s a gazdaság továbbra is eladósodási pályán maradt. Így hazánk tavaly távolabb került az euró bevezetésétől, jelentősen nőtt az államadósság és az államháztartási hiány, illetve az infláció is meghaladta a prognózist. Az ÁSZ megállapítására hivatkozva közölte, Magyaraország tavaly, a költségvetésben tényleg megjelenő tételek alapján, nettó befizető volt az unióval való pénzforgalmi kapcsolatban, 27 milliárd forint mínusszal zárta az évet. Az SZDSZ-es Bőhm András hozzáfűzte, a tavalyi költségvetés a megszavazás pillanatában teljesíthetetlen volt. Herényi Károly (MDF) szerint az előterjesztés igazolja az ellenzék azon állításait, amelyek a 2004. évi költségvetés megalapozatlanságáról szóltak.
Általános vitára alkalmasnak találta tegnap az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítási javaslatát.
Mégis hárommilliárd eurós kötvénykibocsátás. Az elmarasztaló uniós állásfoglalás ellenére az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. jelenleg is dolgozik az őszre tervezett hárommilliárd euró – mintegy 750 milliárd forint – értékű kötvénykibocsátás előkészítésén. Minderről Winkler-Virág András, az ÁAK szóvivője számolt be tegnap az MTI-nek, arra a kérdésre válaszolva, hogy befolyásolja-e a kötvénykibocsátási terveket az az uniós vélemény, miszerint az autópálya-építés költségei közkiadásnak minősülnek, így növelik az államháztartás hiányát. (Sz. E.)
