Az államfő azt kifogásolta, hogy a törvény egyik bekezdése szerint a kisebbségi önkormányzati választáson egy-egy kisebbség legtöbb szavazattal megválasztott tagja bizonyos szavazati arány mellett – kedvezményesen – a települési önkormányzatnak is teljes jogú tagjává válhat. Ez által az a fonák helyzet alakulna ki, hogy az, aki nem kisebbségi választópolgár, hátrányba kerül a kisebbségi választópolgárhoz képest. Hiszen az utóbbi két szavazattal is befolyásolhatja a települési önkormányzati választást, ráadásul olyan valakit is települési képviselővé tehet, aki csak a kisebbségi önkormányzati választáson indult. Tegnap a taláros testület ezzel a megfogalmazással semmisítette meg az ominózus bekezdést: „sérti a választójog egyenlőségének és közvetlenségének elvét, ha a helyi önkormányzat képviselő-testületének is tagja lehet az, akire nem szavazhatott a helyi önkormányzati választásokon választásra jogosult minden választópolgár”.
– A határozat ellenére nincs veszélyben a 2006-os kisebbségi önkormányzati választás – mondta lapunknak Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke. Úgy vélte, ősz folyamán hatályba léphet a kisebbségi törvénycsomag azon 99 százaléka, amely nem került megsemmisítésre, és még ez évben a négy parlamenti párt a most szükségessé vált jogharmonizációt is megoldja.
Csak az utóbbi három hónapban két másik alkotmányellenességre is fény derült. Az AB július közepén alkotmányellenes mulasztást állapított meg a felvételi pontok számításával kapcsolatban bizonyos kormányrendeletek tekintetében. Szeptember közepén a közszféra egyes illetménytörvényeinek a 13. havi illetményre vonatkozó rendelkezéseiről derült ki az alkotmányellenesség.
Donald Trump és Benjamin Netanjahu munkavacsora keretében tárgyal
