Vitatott földtörvényjavaslat

Hiába van összhangban a kormány agrárlépéseivel a földtörvény tervezett módosítása, a Magosz tiltakozik az ellen, hogy az állattartó telepek első helyre kerüljenek a föld elő-haszonbérleti sorrendjében. Szerintük, mivel a telepek jelentős része külföldi tulajdonban van, ez később lehetőséget nyújtana arra, hogy külföldiek is termőföldet vásároljanak majd Magyarországon. Igaz az is, hogy a hazai állattartó telepek majdnem mindegyike krónikus földhiánnyal küzd.

Tiltakozik a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) a termőföldről szóló törvény azon tervezett változtatása ellen, amely az első helyre sorolná az állattartó telepeket az elő-haszonbérleti sorrendben.
– Teljes mértékben elutasítjuk az elő-haszonbérleti jog ilyen módon történő módosítását – nyilatkozta lapunknak Obreczán Ferenc, a Magosz főtitkára –, mert az állattenyésztő és -tartó telepek nagy része külföldi tulajdonban van, és az elő-haszonbérleti jog megszerzésével tulajdonképpen megnyílna az út a külföldiek földvásárlása felé is.
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény tervezett módosítása összhangban van a kormány száz lépés programjának agráriumra vonatkozó részeivel. Ismert, hogy a nyár folyamán Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jelentette be Gyöngyösön ezt az elképzelést, ami a későbbiekben annyit „finomodott”, hogy 150 állattartó telepet kíván földhöz juttatni a kormány. Az azonban máig nem ismert, hogy a szóban forgó 150 telepet milyen paraméterek alapján választják ki. Az állattartó telep üzemeltetőjét megillető elő-haszonbérleti jog a tervezet szerint feltételekhez kötött, mert az állattartáshoz szükséges földterület rendeltetése elsősorban a takarmányellátás és az állattartó telepen képződött szerves trágya elhelyezésének biztosítása. A tervezet szerint az állattartó telep üzemeltetőjét kizárólag az állattartási tevékenység végzéséhez szükséges szántó, rét, legelő, illetőleg fásított terület művelési ágban nyilvántartott termőföldre illeti meg az elő-haszonbérleti jog, és csak akkor, ha az állattartó telepet a haszonbérletre vonatkozó ajánlat közlésének időpontjában, valamint az azt megelőző egy évben folyamatosan működteti. A tervezet kitér arra is, hogy ha a haszonbérleti ajánlatra a volt haszonbérlő és az újonnan jogosult állattartó telep üzemeltetője is elfogadó nyilatkozatot tesz, akkor a haszonbérbeadót illeti meg a választás joga, ő dönthet arról, hogy az egy rangsorban álló jogosultak közül a volt haszonbérlővel vagy az állattartó telep üzemeltetőjével köti meg a haszonbérleti szerződést.
Mindezeken túl a törvényt előterjesztő javaslat arra is kitér, hogy az intézkedés nem jelent kiadást a költségvetés számára, viszont az előterjesztők mindezek ellenére nem javasolnak az ügyben semmiféle tájékoztatót. Az is igaz azonban – miként azt a Világgazdaságnak nyilatkozó Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója kifejtette –, hogy ma nemcsak 150, hanem minden állattartó telep földhiánynyal küzd, a telepek száma akár a több ezret is elérheti, ezért a szövetség átfogóbb intézkedéseket sürget.

---