Tiltakozik a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) a termőföldről szóló törvény azon tervezett változtatása ellen, amely az első helyre sorolná az állattartó telepeket az elő-haszonbérleti sorrendben.
– Teljes mértékben elutasítjuk az elő-haszonbérleti jog ilyen módon történő módosítását – nyilatkozta lapunknak Obreczán Ferenc, a Magosz főtitkára –, mert az állattenyésztő és -tartó telepek nagy része külföldi tulajdonban van, és az elő-haszonbérleti jog megszerzésével tulajdonképpen megnyílna az út a külföldiek földvásárlása felé is.
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény tervezett módosítása összhangban van a kormány száz lépés programjának agráriumra vonatkozó részeivel. Ismert, hogy a nyár folyamán Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jelentette be Gyöngyösön ezt az elképzelést, ami a későbbiekben annyit „finomodott”, hogy 150 állattartó telepet kíván földhöz juttatni a kormány. Az azonban máig nem ismert, hogy a szóban forgó 150 telepet milyen paraméterek alapján választják ki. Az állattartó telep üzemeltetőjét megillető elő-haszonbérleti jog a tervezet szerint feltételekhez kötött, mert az állattartáshoz szükséges földterület rendeltetése elsősorban a takarmányellátás és az állattartó telepen képződött szerves trágya elhelyezésének biztosítása. A tervezet szerint az állattartó telep üzemeltetőjét kizárólag az állattartási tevékenység végzéséhez szükséges szántó, rét, legelő, illetőleg fásított terület művelési ágban nyilvántartott termőföldre illeti meg az elő-haszonbérleti jog, és csak akkor, ha az állattartó telepet a haszonbérletre vonatkozó ajánlat közlésének időpontjában, valamint az azt megelőző egy évben folyamatosan működteti. A tervezet kitér arra is, hogy ha a haszonbérleti ajánlatra a volt haszonbérlő és az újonnan jogosult állattartó telep üzemeltetője is elfogadó nyilatkozatot tesz, akkor a haszonbérbeadót illeti meg a választás joga, ő dönthet arról, hogy az egy rangsorban álló jogosultak közül a volt haszonbérlővel vagy az állattartó telep üzemeltetőjével köti meg a haszonbérleti szerződést.
Mindezeken túl a törvényt előterjesztő javaslat arra is kitér, hogy az intézkedés nem jelent kiadást a költségvetés számára, viszont az előterjesztők mindezek ellenére nem javasolnak az ügyben semmiféle tájékoztatót. Az is igaz azonban – miként azt a Világgazdaságnak nyilatkozó Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója kifejtette –, hogy ma nemcsak 150, hanem minden állattartó telep földhiánynyal küzd, a telepek száma akár a több ezret is elérheti, ezért a szövetség átfogóbb intézkedéseket sürget.
Új kárenyhítési rendszer. Hamarosan a parlament elé kerül a „j” típusú mezőgazdasági kárenyhítési rendszer bevezetéséről szóló törvényjavaslat is, amelynek megalkotását az egyre szélsőségesebb időjárás miatt megnövekedett termeléskockázat indokolja, és amely összhangban van az Európai Unió vonatkozó irányelveivel és rendelkezéseivel is. Az új típusú mezőgazdasági kárenyhítési rendszer bevezetése elősegítené az elemi károk miatti bevételkiesés áthidalását, a folyamatos termelés feltételeinek biztosítását és ezen keresztül a mezőgazdaságból élő vidéki családok megélhetési biztonságát. A tervek szerint a törvényjavaslat a harmadik negyedévben kerülne az Országgyűlés elé, kiépítésének és éves működtetésének állami forrásigényét pedig a 2006. évi költségvetés biztosítaná.
