Mégis köze van a 2006-os büdzsének a választáshoz – érzékeltette tegnap Veres János pénzügyminiszter, mikor az ING Bank üzleti találkozóján a kormányzás folytatásának szándékáról beszélt. A tárcavezető kitért arra, hogy jövőre tíz százalékkal kevesebb jut a minisztériumok működési kiadásaira, és erősen leszűkülnek a pályázaton elnyerhető állami támogatások keretei. Veres – a miniszterelnöknek némileg ellentmondva – kijelentette, hogy jövőre 4,1 százalékra kívánják mérsékelni a költségvetési hiányt, és 2010-re lehetséges gazdaságilag az euró bevezetése.
Sok kockázat található a mostani költségvetés tervezetében – szögezte le a pénzügyminiszter előadása után elemzésében Barcza György, az ING közgazdasági szakértője, aki szerint a reálisnál jóval több áfabevétellel és sokkal kisebb hiánnyal kalkuláltak jövőre a Pénzügyminisztériumban. Barcza felhívta a figyelmet a választási költségvetés veszélyeire. Az ING szerint Veres jóslatához képest több évvel későbbre, 2013-ra, vagy akár 2015-re tehető az euró bevezetésének valószínű dátuma.
Az euróra vonatkozó, egymásnak ellentmondó kormányzati kijelentések szerepeltek a Pénzügykutató Rt. tegnapi tájékoztatóján is. Lengyel László igazgató szerint óriási hiba, hogy kampánytémává vált az euróövezethez csatlakozás dátuma, a jelenlegi kormánynak csak fél éve van hátra, így a konvergenciapályáról csak jövő júniusban lehet dönteni. A szakember hangsúlyozta, hogy hatalmas megszorításokra lenne szükség a gyors bevezetéshez, miközben már régen elköltötték a szükséges és halaszthatatlan reformokra fordítandó pénzeket.
A túlzott deficittel küzdő EU-országok kormányai kereskedelmi bankoktól kérnek tanácsokat költségvetési hiányaik mértékének álcázására – jelentette ki Joaquin Almunia, az unió pénzügyi biztosa. A Financial Times tegnapi számában megjelent nyilatkozatban a biztos hangsúlyozta: meg kell akadályozni, hogy a költségvetési szférák lemásolják a magáncégek kreatív könyvelési eljárásait. A biztos konkrét országokat nem említett. Lapunk a nyilatkozattal kapcsolatban megkereste a Görögországban tartózkodó biztos brüsszeli irodáját. Kíváncsiak lettünk volna arra, hogy Almunia Magyarországra is gondolt-e akkor, amikor a kereskedelmi bankok és a kormányok helytelen kapcsolatáról beszélt. Amelia Torres szóvivő asszony válaszában csak általánosságokra szorítkozott, aláhúzva, hogy a 3 százaléknál nagyobb költségvetési hiánnyal küszködő országoknak főként a szerkezeti, minőségi és tartós változtatásokat kell végrehajtaniuk. Kijelentette, a biztost aggasztja, hogy egyes kormányok a rejtegetés rossz gyakorlatát más országok kormányaitól is ellesik.
Új GDP-módszertan. A Központi Statisztikai Hivatal 4,2 százalékról 4,6 százalékra módosította a bruttó hazai termék tavalyi növekedését az Európai Unió által előírt új módszertan alapján – tette közzé a hivatal hivatalos honlapján. Az új számítás szerint 2003-ban a GDP 3,4 százalékkal bővült a korábban publikált 2,9 százalékkal szemben.
Késik a reform. Csak akkor reális az euró 2010-es bevezetése, ha végbemegy az államháztartási reform, és a kormány rendbe teszi a költségvetést. Az uniós közös valuta mielőbbi megjelenése a magyar gazdaság, az ország érdeke – mondta tegnap Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke attól tart, hogy a reformok nem indulnak el, és a következő fél év az ígérgetésekről szól majd. Parragh szerint a választások előtt erre mindig nagyobb a hajlandóság, viszont most nincs hozzá meg a költségvetésben a fedezet. Az elnök úgy véli, a magyar pénzügyi kormányzat hitelessége megkérdőjeleződött. Egyetlen hiánycél sem teljesült 2002 óta, a korrekciók folyamatosak. Az állam durván beavatkozott a gazdaságba, tartósan von el pénzeket a piac szereplőitől, késlekedve fizeti ki a pályázati pénzeket. (Cs. A.)
Több a hiány. Az államháztartás első háromnegyed évi mérlege 1059,5 milliárdos hiányt mutat, ami a GDP 4,75 százaléka – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) tegnapi közleményéből. Az egyenleg jóval túlszárnyalja a 2005-re eredetileg tervezett 3,6 százalékos GDP-arányos hiánycélt. A Pénzügykutató tegnapi összefoglalója ugyanakkor 2005-re éves szinten 6,3 százalékos hiányt prognosztizál, mely több mint duplája a konvergenciaprogramban előírt hiányplafonnak. A PM-jelentés szerint a szeptemberi hónapra a központi költségvetés 11,9 milliárdos, az elkülönített pénzalapok 2,4 milliárdos, míg a tb-alapok 48 milliárdos hiányegyenleggel zártak. (Sz. A.)
