A májusban elfogadott, de ki nem hirdetett új felsőoktatási törvény Mádl Ferenc korábbi államfő által kifogásolt mind a hét rendelkezését megsemmisítette tegnap az Alkotmánybíróság. Az egyetemi autonómiát négy szabályozási mód sértette, a jogbiztonságot pedig egy. Az Alkotmánybíróság határozata szerint alapjaiban csorbította volna az egyetemek, a főiskolák önállóságát, ha olyan irányító testületeket állítanak az élükre, amelyeknek tagjai nem tartoznak az intézményekhez. Ők ugyanis a szabály szerint alapvetően a miniszter megbízásából és finanszírozása alapján fejtették volna ki tevékenységüket. Ugyanakkor az egyetemi autonómiának maga az intézmény a jogosultja, a megtestesítője: önkormányzatát az oktatók, a kutatók, a hallgatók választhatják meg, akár külső személyek bevonásával.
A megsemmisített szisztéma további hibája, hogy a törvény stratégiai döntési joggal ruházta fel az intézményektől idegen irányító testületeket a tudományos kutatás és az oktatás témaköreiben. Tagjainak ugyanakkor még felsőfokú végzettséggel sem kellett volna rendelkezniük.
*
A jogszabály kimondta: megszüntethetik, átszervezhetik a gazdaságtalanul tevékenykedő intézményeket. „Ezzel az irányítótestület alapjaiban meghatározhatja és szinte teljes egészében a maga által megállapított piaci érdekeknek rendelheti alá a felsőoktatási intézmények alaptevékenységeit” – állt a határozatban. Elfogadhatatlan a bírák szerint az is, hogy a kormány határozza meg, milyen tudományágak léteznek, illetve milyen területeken van mód doktorképzésre. Az autonómia megengedhetetlen elvonását jelenti továbbá, ha a miniszter intézmények sorsáról határozhat a gazdálkodás általa megszabott feltételeinek megsértése esetén. A jogbiztonságot sértette végül, hogy az új törvényből nem derült ki, mikortól kell alkalmazni a szabályait.
Szüdi János, az oktatási tárca közigazgatási államtitkára a határozat kihirdetése után azt mondta: a hibák a törvény egészéhez képest elhanyagolhatók és kijavíthatók. Ennek módja azonban még bizonytalan. Lehetséges, tette hozzá, hogy januártól új felsőoktatási törvény lép hatályba. Kérdésünkre közölte: a régi oktatási törvény október 13-án elfogadott módosítása 15 nap múltán, vagyis a napokban hatályba léphet, de ennek sorsa is bizonytalan a jelenlegi formában. Az viszont tény – válaszolt –, hogy az egyetemeket, főiskolákat egyelőre a jelenlegi rendszer szerint irányítják és vezetik – az AB döntése miatt.
Szabó Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának szocialista alelnöke úgy reagált: az Alkotmánybíróság döntéseit nem kommentálni kell, hanem végrehajtani.
Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője kijelentette: egyik alkotmánybírósági kifogás sem érinti az új felsőoktatási törvény lényegét, tartalmát. A liberálisok büszkék a liberális oktatási miniszterre, akinek nem kell lemondania az ügy miatt.
Almássy Kornél, az MDF alelnöke azt mondta: attól tart, hogy a kétciklusú képzésre való áttérés nem valósul meg 2006-tól, betudhatóan Magyar Bálint liberális ámokfutásának.
Ekler Gergely, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke szerint az AB határozatának üzenete, hogy a felsőoktatási intézmények irányítása az oktatók, a kutatók és a hallgatók feladata.
Ismert: Szabó Zoltán (MSZP) és Gusztos Péter (SZDSZ) indítványára az Országgyűlés október 13-án módosította a felsőoktatási törvényt: a jelenleg hatályos, 1993-as jogszabályba beiktatta az AB előtt megtámadott, májusban elfogadott, új törvény nem kifogásolt részeit. Ezek október 28-án lépnek hatályba.
Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke a tegnapi határozathirdetés után a bíróságon azt mondta: kerülő úton szabályozták a többciklusú képzés rendjét. Az ellenzéki párt a jogszabályt megtámadta az AB előtt.
origo.hu
Gyárfás Tamás-interjú: Portik csőbe akart húzni – új bizonyíték került elő
