Erőteljesen visszavetheti a hazai baromfitenyésztést a madárinfluenza körül kirobbant pánik, ami közel 30-40 ezer, az ágazatban dolgozó ember életét nehezítheti meg. A Baromfi Terméktanács igazgatójának tájékoztatása szerint az ágazat jelenleg mintegy 100 ezer embernek biztosít megélhetést hazánkban. Takács László elmondta: a magyar baromfitenyésztők tavaly 125 ezer tonna szárnyashúst exportáltak, a hazai piacon pedig 210 ezer tonnát értékesítettek.
Magyarország baromfifogyasztása kiemelkedő Európában. Fejenként átlagosan 35 kilogramm ilyen terméket fogyasztunk egy év alatt. Ennek mintegy 70 százaléka csirke, 20 százaléka pulyka, a többit pedig az úgynevezett vízibaromfik, azaz a libák és a kacsák teszik ki. Az elmúlt hetekben a csirkeágazatban legalább 15-20 százalékkal csökkent a forgalom. A termelőket sújtják a pánikot kihasználni igyekvő élelmiszerláncok is, a nagyobb hálózatok további 10-20 százalékos árcsökkentésre igyekeznek rávenni beszállítóikat.
A fogyasztás visszaesése elsősorban a madárinfluenza körüli híreknek köszönhető, pedig a betegség ezt az ágazatot érintheti a legkevésbé, hiszen a zárt tartás technológiája teljesen kizárja a fertőzés veszélyét. Az 5-6 hétig nevelt brojlercsirkék általában nem is látják meg életük során a napvilágot. Takács László szerint a vízibaromfinál eddig nagyobb volt a fertőzésveszély, ennek ellenére ebben a körben nem észleltek forgalomcsökkenést. Mindenesetre a zárt térben neveléshez szükséges intézkedéseket mindenütt megtették.
Épp idejében, mert a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) – információink szerint uniós nyomásra – tegnap elrendelte a háztáji baromfi zárt térben tartását. A rendelet szerint egyebek közt tilos az élő baromfit, és az egyéb háziszárnyasokat piacra, állatvásárokra, bemutatókra és egyéb rendezvényekre vinni, a legveszélyeztetettebb vízibaromfi-állomány pedig nem érintkezhet más, fogságban tartott madarakkal.
Bárány László, a Szabadtartásos Baromfitenyésztők Szövetségének elnöke lapunknak arról számolt be, hogy a hazai fogyasztók a betegségről szóló hírek terjedése óta leginkább a régi, hagyományos módszerekkel nevelt szárnyasokban bíznak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a baromfi fogyasztásának csökkenése mellett a szabadon tartott jószágok húsa iránti érdeklődés 30 százalékkal növekedett. Takács László szerint belátható, hogy hazánkban nem kell félni a baromfihús-fogyasztástól. Emiatt teljesen érthetetlen, hogy miért oltatják be magukat madárinfluenzára hivatkozva különböző „életerős” politikusok, hiszen ezzel teljesen felesleges pánikot okoznak – állapította meg a terméktanács elnöke. A kormányzat kommunikációjára neheztel a Magyar Brojlerszövetség is. Az egészségügyért és a vidékfejlesztésért felelős miniszternek írt levelében az érdekképviselet sajnálatosnak nevezi, hogy a kormányzat jelentős mértékben hozzájárult a pánikhangulat kialakulásához.
Gráf József agrárminiszterhez fordult tegnap a Vidék Párt is, felszólítva arra, hogy haladéktalanul hozzon intézkedéseket a baromfitartók érdekében. Paulina László, a párt képviselője tegnap élő csirkéket is felhasznált demonstrációjához, miközben átadta a tárca szóvivőjének a petíciót. A Vidék Párt azt kérte, hogy központilag állapítsák meg a baromfi intervenciós árát, és ennek mértékében kárpótolják a termelőket a madárinfluenza következtében előállt veszteség miatt. Továbbá követelik, hogy a kormány azonnali hatállyal tiltsa meg a külföldről származó baromfitermékek behozatalát és értékesítését.
Erősebb lobbi. Hatékonyabb lobbitevékenység várható azon állásfoglalás alapján, amit kilenc új európai uniós tagállam parlamentjének mezőgazdasági bizottsági elnökei fogadtak el október 20-án – jelentette ki tegnap Magda Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke. A találkozón egyetértettek a gabonaintervenciós készleteladások felgyorsításában, a tervezett cukorrendtartási reformban, s szorgalmazták az alternatív energiahordozók támogatását. (MTI)
