Mindössze húsz percig tartott az Apró–Gyurcsány-vizsgálóbizottság tegnapi ülése, mivel a kormánypárti képviselők nem szavazták meg a napirendet, így az elnök, Szijjártó Péter (Fidesz) kénytelen volt berekeszteni a tanácskozást. Milyen forrásokból származott Gyurcsány Ferenc tavalyi 100 millió forintos és tavalyelőtti 83 millió forintos jövedelme? – erre a parlamenti határozatban szereplő kérdésre szeretett volna választ kapni Szijjártó és az ellenzék. A kormányoldal viszont azzal érvelt, hogy ugyanezzel a témával a bizottság már szeptemberben foglalkozott, a kérdést megválaszolták. Vadai Ágnes (MSZP) úgy látja, az ellenzék nem az igazságra kíváncsi, inkább csak „cirkuszt akar csinálni”. Szijjártó elmondta, hogy megérkezett a cégbíróság válasza arra a kérdésre, amit a bizottság felhatalmazása alapján elnökként tett fel Gyurcsány 2003-as, 72 millió forintos osztalékfelvétele jogszerűsége ügyében. Emlékeztetett: az Altus Rt. tájékoztatása szerint 2003-ban 72 millió 250 ezer forint, 2004-ben pedig 85 millió 922 ezer forint osztalékra tett szert Gyurcsány Ferenc a cégből. A miniszterelnök 2003 májusában meghatalmazta a birtokában lévő Altus vezérigazgatóját, hogy nevében és helyette gyakorolja a társaság részvényeihez kapcsolódó tulajdonosi jogosítványokat. A gazdasági társaságokról szóló törvény azonban rögzíti, hogy a cég vezérigazgatója nem lehet részvényesi meghatalmazott. – A Gyurcsány Ferenc által adott, a vezérigazgató képviseletére vonatkozó meghatalmazás tehát törvényi tiltásba ütközött – állapította meg az elnök, hozzátéve, hogy 2003. május 30-án az Altus Rt. vezérigazgatója aláírta azt az alapítói határozatot, amely lehetővé tett Gyurcsány számára a több mint 70 millió forintnyi osztalék kifizetését. Szijjártó szerint ez jogsértő döntés alapján történt. Az ügy megtárgyalásának leszavazását a bizottsági elnök úgy kommentálta: a szocialisták aszszisztálnak Gyurcsány Ferenc bujkálásához.
Az ülés előtt Vadai Ágnes a miniszterelnök ügyei kapcsán megismételte: aki úgy gondolja, hogy törvénysértés történt, „legyen férfi, legyen vér a pucájában ahhoz, hogy megtegye a jogi lépéseket”. Szijjártó a fenti ügylettel összefüggésben megállapította, hogy a törvény 90 napos elévülési határidőt szab az ilyen jogsértő meghatalmazások alapján létrejött döntéseknél. A politikus nem zárta ki, hogy a Fidesz feljelentést tesz.
Az szdsz befejezné. Az SZDSZ arra kéri az Orbán-bizottságot és az Apró–Gyurcsány-bizottságot, hogy a november végi határidő helyett már október végén fejezzék be működésüket. A szabad demokraták szerint e testületek alkalmatlanok feladatuk ellátására.

Rendhagyó árverés – melltartók és bugyik milliós tételben a NAV kínálatában