Madárvész: nyílt levél a miniszternek

Az egészségügyi miniszterhez címzett nyílt levelében bírálta a madárinfluenzáról szóló hazai hivatalos tájékoztatást Mészáros János akadémikus, a magyar állatorvosok egyik legelismertebb képviselője. Rácz Jenő tárcavezetőt meglepték az állítások. Szerinte minden rendben van. Az eddigi vizsgálatok nem mutatták ki a H5-ös vírust a Szegeden elhullott galambokban.

MN-összeállítás
2005. 10. 25. 13:33
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A madárinfluenza körül kialakult hazai nézeteltérések miatt Rácz Jenő egészségügyi miniszternek címzett nyílt levelet adott közre tegnap a Népszabadságban az egyik legtekintélyesebb magyar állatorvos. Mészáros János akadémikus, aki korábban az Állatorvos-tudományi Egyetem járványtani tanszékét, majd az MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézetét is vezette, kifejtette: a média és egyes egészségügyi szakemberek nem pontosítják még ma sem, a háromféle influenza közül (az őszi–téli emberi influenza, a madárinfluenza és az esetleg létrejövő új, emberi világjárványt okozó vírustörzs) közül melyikről beszélnek, és ez nagy tévedéseket okoz. Az akadémikus kételkedik abban is, hogy hazánkban sikerült először előállítani a madárinfluenza-vírus elleni szert. Szerinte a hazai óriási tájékozatlanság azért állt elő, mert erről az állatbetegségről eddig csak egészségügyi szakemberek nyilatkoztak, hiányos állatjárványtani és kórtani ismeretekkel. Kitért a tiszti főorvos korábbi javaslatára, hogy a hazai madárinfluenza elleni vakcinával az itthoni baromfiállományt kellene megelőzési céllal immunizálni. Erről azonban megjegyezte: az EU joggal tiltja, mert Európában és az USA-ban zárlattal és leöléssel védekeznek. Úgy folytatta: ha lenne is hazánkban madárinfluenza, attól magyar állatgondozó nem fertőződhetne meg, hiszen az ázsiai országok példája mutatja, kivételesen akkor betegít meg néhány embert, ha a fertőzött baromfival tartósan együtt élnek. Ha Magyarország mindenáron gyártani akar madárinfluenza elleni szert, célszerű volna azt Vietnamban kipróbálni és használni, hiszen a halálesetek kétharmada ott fordult elő.
Rácz Jenő meglepetéssel olvasta a nyílt levél sorait, ugyanis minden lehetséges fórumon elmondta, hogy az ÁNTSZ által kifejlesztett oltóanyag a madárról madárra és a ritkán madárról emberre fertőzés ellen véd – közölték érdeklődésünkre a tárca kommunikációs főosztályán. Hozzáfűzték: az emberről emberre terjedő, a madárinfluenzából mutálódott influenza ellen viszont nem hatásos az anyag, mivel az a kórokozó még nem létezik. A vakcina világelsőségére vonatkozó kérdésünkre azt a választ kaptuk a minisztériumból: „A H5N1 vírus elleni sikeres szérumfejlesztést Magyarországon kívül más ország még nem jelentett be a világsajtónak, és szakmai értesítést sem tett közzé.”
Hazánkban még nincs madárinfluenza – jelentette ki Süth Miklós főállatorvos tegnap a kormányszóvivői tájékoztatón. Közölte: eddig 950 vizsgálatot végeztek, ezek eredményei negatívak. A Szegeden elhullott galambokról elmondta: nem friss tetemekről volt szó, az eddigi adatok nem utalnak madárinfluenzára. Biztosat azonban csak később lehet mondani, mert egy ilyen vizsgálat 3–5 napig tart.
A H5 típusú madárinfluenza-vírust mutatták ki immár a második horvátországi helyszínen talált hattyútetemekben – közölte tegnap az MTI. Az újabb 13 tetemre a kelet-horvátországi Nasice halastavában találtak rá szombaton. Ettől a falutól 15 kilométerre, a Zdenci Nemzeti Parkban, a Grudjnak-halastóból emelték ki pénteken azoknak a hattyúknak a tetemét, amelyekről horvát szakértők megállapították, hogy madárinfluenza vírusától pusztultak el. A horvát mintákat további elemzésre elküldték a nagy-britanniai Weybridge-be, hogy megállapítsák, a H5N1 jelűről van-e szó. A magyar határhoz közeli Petárdáról állatorvosok jelentést tettek egy olyan hattyúról, amelyen a madárinfluenzára jellemző furcsa viselkedést észlelték. Az állatot később horvát területen lelőtték.
A román hatóságok tegnap feloldották a vesztegzárat a Tulcea megyei Cemaurlia de Jos faluban, ott, ahol október 7-én először fedezték fel a madárinfluenza H5N1-es alvírusát. A településen élők immár elhagyhatják a falu határát, viszont továbbra is fertőtlenítőpontokon kötelesek áthaladni. Gheorghe Flutur román mezőgazdasági miniszter azzal magyarázta a karantén enyhítését, hogy befejeződött a ceamurliai gazdaságok és épületek fertőtlenítése, a helyiek körében pedig nem tapasztaltak madárinfluenzás megbetegedést. Vaslui megyében – ahol a hét végén megtalálták egy, a madárinfluenza H5-ös vírustörzsét hordozó szürke gém tetemét – elrendelték Bogdanesti falu lakosainak emberi influenza elleni védőoltását.
Újabb madárinfluenza-gócokról számoltak be tegnap Oroszország különböző vidékein: a Moszkvától alig ötszáz kilométernyire délkeletre lévő Tambovi területen, valamint az Altajban – adta hírül az MTI. Oroszország európai részén először múlt szerdán azonosították a vírus embert is megfertőző H5N1-es változatát, mégpedig a fővárostól 350 kilométernyire délre fekvő Tulai terület egyik falujában elhullott háziszárnyasok szövetmintáiban.
Az Európai Bizottság ma javasolni fogja, hogy átmenetileg tiltsák be a vadon élő, befogott madarak behozatalát az Európai Unióba – jelentette be tegnap Markosz Kiprianu, a testület egészségügyi kérdésekért felelős biztosa Luxemburgban, a mezőgazdasági miniszterek tanácskozásán. A tilalom teljes körű lenne, azaz a világ összes országára vonatkozna.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.