A brit fővároson eluralkodott pesszimista hangulat okai ráadásul nemcsak az EU-elnökség, hanem az egész közösség egyre mélyülő válságában keresendők. A csúcs hangzatosan Európa megújítását tűzte ki céljául, a retorikai fordulatokon túl azonban nem sok eredmény várható.
A várakozásokat az esemény programterve is lehűtötte, hiszen hiába kerül terítékre például a globalizáció kérdése, a tagországok között akkora a nézeteltérés, hogy egy-egy protokolláris kézfogásnál többre aligha kerülhet sor Londonban. Ezt támasztja alá az is, hogy bár London kétnaposra tervezte az eseményt, a résztvevők azt gondolták, egy nap is elég a felkínált témák megtárgyalásához.
*
Így aztán félő az is, hogy nemcsak az egyre égetőbb identitásválság és értékvesztés kérdései, hanem olyan, ezekkel szorosan összefüggő kérdések, mint a közös alkotmány jövője vagy éppen a bővítés csak marginálisan kerülnek terítékre. Vagyis a Hampton Court kastélyának falai között zajló csúcstalálkozón a tétek hatalmasak, a várható eredmények azonban lesújtók. Párizs és Madrid támogató hangot ütött meg a csúcstalálkozó előestéjén, ez azonban mit sem enyhít a szakértők pesszimizmusán. Hasonlóan borúlátó több EP-képviselő is, akik, megismételve egy héttel ezelőtti akciójukat, ismét „eltűntnek” nyilvánították a brit elnökséget, s főként annak vezetőjét, Tony Blairt. A legnagyobb probléma a politikusok szerint a 2007– 2013-as közös költségvetés elfogadásának elakadása, aminek orvoslásáért London szerintük látványosan nem tesz semmit. A kudarcot palástolandó, Blair Strasbourgban elmondott beszédében tegnap meglepő határozottsággal szólította fel a tagországokat a költségvetés kereteiről szóló politikai megállapodás legkésőbb decemberig való elérésére. A brit miniszterelnök nagyon is tudatában van annak, hogy eddig igen keveset ért el eredeti céljaiból, ám mégsem tért ki arra, hogy a büdzséről mindeddig elsősorban London ellenkezése miatt nem sikerült egyezségre jutni. Beszélt viszont arról, hogy milyen kihívást jelent a gazdasági globalizáció ténye az EU számára, és hogy milyen élesedő versennyel kell számolni Kína és India részéről.
Tabajdi Csaba szocialista delegációvezető úgy fogalmazott, „egyetértünk abban, hogy közösen kell kialakítanunk a jövő Európájának fő irányait, ugyanakkor vigyáznunk kell, hogy az útkeresésben az eddig elért eredményeket is megőrizzük, és ne veszélyeztessük például a gazdák megélhetését a közös agrárpolitika átgondolatlan és elsietett reformjával”.
A beszéd előtt Tony Blair találkozott Szájer Józseffel, a néppárti frakció alelnökével, aki szintén a hétéves költségvetés kérdéseit vetette fel a kormányfőnek. Szájer József lapunknak elmondta, kevés konkrétum történt a brit elnökség idején, ezért arra kérte Blairt, gyorsítsa fel a folyamatot, hiszen ez „az újonnan csatlakozott tagországok, köztük Magyarország számára is létkérdés”. A Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő által korábban felkínált budapesti kompromisszumot a politikus súlyos tévedésnek nevezte, amely rossz hírét keltette az országnak, ám ma már szerencsére senki sem foglalkozik vele.
origo.hu
Fidesz-frakció: Gyurcsány lemondásával semmi sem változik
