Arad. A helység neve ma már nem kifejezetten a gyász jelképe, hiszen az évtizedes várfogságból kiszabadított Szabadság-szobor is azt bizonyítja, hogy nem mindig az győz, aki pillanatnyilag az erősebbik felet képviseli – hangoztatták a szónokok tegnap a tizenhárom vértanú tábornok tiszteletére rendezett aradi megemlékezéseken. A Kossuth által Magyar Golgotának nevezett Maros-parti városban az 1849-es szabadságharc leverése 156. évfordulóján is több százan vettek részt Erdélyből és az anyaországból az október 6-i rendezvényeken, amelyeket az idén egyhetes aradi magyar napok előztek meg. Első alkalommal emlékeztek meg úgy Aradon a 13 honvédtábornok kivégzéséről, hogy az ünnepségnek nem volt különösebb tétje: tavaly ugyanis sikerült felállítani a Tűzoltó téren a Szabadság-szobrot, a román diadalívvel ellátott tér pedig immár a Megbékélés parkja elnevezést viseli. A Zala György monumentális alkotásának tövében felszólaló politikusok mégis többféleképpen értelmezték és láttatták a vértanúk üzenetét. Markó Béla bukaresti kormányfőhelyettes, az RMDSZ elnöke úgy vélekedett: miközben eddig Arad a gyász, a veszteség és a vereség jelképeként ivódott be a magyar történelembe, a Szabadság-szobor felállításával bebizonyosodott, hogy ezt a várost ma már a győzelem szimbólumának is tekinthetjük.
*
Dávid Ibolya MDF-elnök elmondta, az aradi vértanúk valószínűleg nem értenék, hogy a határon túli magyarok miért néznek dühödt tekintettel azokra a magyarországi politikusokra, akik tavaly december 5-én pontosan tudták, hogy a „szerencsétlen és romboló szándékú” népszavazásban akkor is a nemzetük oldalán kell állniuk, ha a nemzetrontó végeredményt nincs erejük elkerülni. Németh Zsolt beszédében arra kereste a választ, miként egyeztethető össze Arad következetessége az 1867-es kiegyezés racionalitásával. A Fidesz alelnöke úgy vélte, ez a két álláspont képes vitatkozni egymással, demokratikus nemzeti alapon a párbeszéd ma is lehetséges, sőt sürgetően szükséges. „Az aradi vértanúk és a kiegyezés nemzedéke mindig együtt lesznek részei a Magyar Panteonnak. Hiszen csak egy múltunk van, és az arra biztat és kötelez bennünket, hogy egyesítsük jelenünket a közös jövőért” – zárta szavait az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A magyar kormányt idén Kovács Kálmán informatikai miniszter, a baloldalt pedig Újhelyi István MSZP-alelnök képviselte a megemlékezéseken. Az aradi ünnepségek egyébként idén is az arad-belvárosi minorita templomban kezdődtek meg, amelyen a közéleti és politikai személyiségeken kívül több százan vettek részt, a szentmisét pedig Böjte Csaba dévai ferences szerzetes celebrálta. A tegnapi rendezvénysorozatot sem a tábornokok sírhelyén nyugvó vesztőhelyen, sem a Megbékélés parkjában nem zavarta meg incidens, ami többek között a román rendőrségnek is köszönhető, mivel órákon keresztül tartották fogdában a Nagy-Románia Párt egyik helyi bajkeverőjét, akit csak az ünnepségek után engedtek ki a térre. Igaz, ekkor mintegy fél órát pózolt román trikolórral a hátán a Szabadság-szobor előtt.
Publicisztika a 7. oldalon
origo.hu
Hogyan lett az energiából fegyver a nagyhatalmak kezében?
