Közelebb hozni egymáshoz az európaiakat – többek között ebben határozta meg az Európa kulturális fővárosa program célját Melina Mercouri görög kulturális miniszter, amikor 1985. június 13-án útjára indította a projektet. Elsőként Athén viselhette a büszke címet, majd olyan települések követték, mint Firenze, Madrid, Lisszabon, Párizs vagy Koppenhága. Az Európai Unió döntése alapján 2005-től évente két várost választanak kulturális fővárossá – egyet a „régi”, egyet pedig az újonnan választott tagországok települései közül. Magyarországon a kormány tavaly októberben, 2004. december 31-i határidővel írta ki a pályázatot a cím elnyeréséért – a munkálatokat Mesterházy Balázs miniszteri biztos koordinálta. A bírálóbizottság tagjai Bán Ferenc építész, Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára, Mesterházy Balázs miniszteri biztos, Mizsei Zsuzsanna közgazdász, a Millenáris Kht. egykori vezetője, Schneider Márta, a kulturális tárca helyettes államtitkára, Somogyi Zoltán, a Magyar Turisztikai Hivatal elnöke, valamint Tamás Pál szociológus voltak. Egerben együtt kampányoltak a város sikeréért a szocialista és a fideszes városatyák – Pécsett az ellenzéki képviselők nem írták alá a Kunszt Márta MSZP-s alpolgármester által javasolt támogató nyilatkozatot, ugyanis indoklásuk szerint az ellenzéki frakciókat egyöntetűen kihagyták a pályázat előkészítéséből. A végső döntés előtt napvilágot látott vélemények Miskolcot, Pécset és Budapestet tartották esélyesnek, míg az utóbbi napokban kiszivárgott információk már egyértelműen Pécset jelölték meg a versengés győzteseként.
origo.hu
Egy nyíregyházi énekesnő lett a Megasztár női hangja
