Fogolytábort, méghozzá a guantánamóihoz hasonlót látott 2002 szeptemberében a
NATO fennhatósága alá tartozó koszovói Bondsteel amerikai támaszponton Alvaro Gil Robles, az Európa Tanács emberi jogi biztosa – állítja a Le Monde című francia napilap péntek délután megjelent számában. A párizsi újság emlékeztet: a Pristinától délre, háromszáz hektáron elterülő, NATO vezette békefenntartó haderő (KFOR) amerikai egységeinek befogadására szolgáló Bondsteel támaszponton az amerikai hadsereg a KFOR legjelentősebb börtönét alakította ki.
„Egy toronyból, fentről nézve, a hely Guantánamo rekonstrukciójának tűnt kicsiben” – mondta el Gil Robles a francia napilapnak. Hozzátette: „Magas drótkerítéssel körbezárt, fából készült kis barakkok. Tizenöt-húsz foglyot láttam a kis házakba bezárva, akik a guantánamói foglyokhoz hasonlóan narancssárga ruhát viseltek.”
*
A európai biztos szerint a foglyok nem voltak megláncolva, ültek, de egyeseket külön cellákba helyeztek. Voltak köztük szakállasak, és többen a Koránt olvasták. A börtön személyzetéhez tartozó egyik amerikai katonanő elárulta Gil Robles-nak: korábban a kubai Guantánamón teljesített szolgálatot. Gil Robles ugyanakkor felhívta a figyelmet: nem tudja megmondani, hogy a Bondsteel támaszpontot „az Afganisztán, Közel-Kelet, Európa és Guantánamo között közlekedő fogolyszállító CIA-repülők keretében használták-e”. A Le Monde szerint a Gil Robles által látott foglyok között négy észak-afrikai származású volt, a többiek koszovóiaknak és szerbeknek tűntek.
Sajtóértesülések szerint a CIA Németország légterét és felségterületét is igénybe vette a terrorizmus vádjával őrizetbe vett foglyok szállításánál, annak ellenére, hogy külföldi titkosszolgálatok nem működhetnek a köztársaságban. A Berliner Zeitung adatai szerint 2002 és 2004 között nyolcvanöt titokzatos CIA-gép érkezését és indulását észlelték az amerikai hadsereg egykori légibázisán, a majna-frankfurti polgári repülőtér szomszédságában. A Rhein-Main Airbase ezzel a forgalommal messze felülmúlt minden más európai légikikötőt. A gépek elsősorban Bagdadra, Kabulra, Ammanra és különböző pakisztáni repülőterekre indultak innen, de e listákon feltűnik Moszkva, Prága és Glasgow is.
Romániában is felkorbácsolta a kedélyeket a CIA-ügy, különös tekintettel arra, hogy a híresztelések szerint itt titkos börtönt is létesített az amerikai titkosszolgálat. Miközben a román hatóságok továbbra is tagadják, hogy az ország területén ilyen börtönök lennének, egyre több politikus szorgalmazza parlamenti vizsgálóbizottság felállítását az ügy tisztázására. Dick Marty, az Európa Tanács raportőre tegnap Bukarestben leszögezte: határozott információi vannak olyan be nem jelentett repülésekről, amelyek során amerikaiak használták fel – az érintett országok hatóságainak tudta nélkül – különböző európai államok reptereit foglyok szállítására. „Ma már minden bizonnyal nem léteznek ilyen titkos börtönök Európában, viszont ideiglenesen, két-három rabbal működtek ilyenek” – szögezte le a román fővárosban a svájci képviselő, aki viszont úgy fogalmazott, hogy „Romániában nem létezik semmiféle Guantánamo”. Dick Marty – aki korábban azt tervezte, hogy az elmúlt három évből származó műholdfelvételekkel ellenőrzi Lengyelországot és Romániát – azt is kijelentette: „nem hiszem, hogy Európában lehetséges volna egy Guantánamo típusú központot létesíteni. Ha a román illetékesek azt mondják, hogy nem fogadtak be Guantánamót, én hiszek nekik”.
A portugál sajtó 34 gyanús légi járatról szerzett tudomást, míg Hollandia bejelentette: a CIA-val kapcsolatban álló cég gépe szállt le a múlt héten Amszterdamban.

Kánikula, majd erős lehűlés várható a napokban