Az egész világon kilencmillió, hazánkban húszezer ember van börtönben jelenleg. A fogvatartottak helyzetéről, a szabadságelvonás hatásairól hangzottak el előadások a Bűnelkövetés és büntetés a mai társadalomban címmel tegnap kezdődő nemzetközi konferencián. A fővárosi tanácskozást a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Justitia et Pax Bizottsága, az Igazságügyi Minisztérium, a Katolikus Tábori Püspökség, a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti képviselete és az Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány szervezte.
A rendezvény fő szervezője a Justitia et Pax Bizottság. Broczky Beáta, az intézmény hivatalvezetője lapunknak elmondta: a hatvanas évek közepén VI. Pál pápa fogalmazta meg azt az egyházi törekvést, hogy valamennyi püspöki kar mellett jöjjön létre egy olyan testület, amely a legfontosabb társadalmi kérdésekkel foglalkozik. Magyarországon 1994 óta működik az említett bizottság a konferenciát megnyitó Mayer Mihály pécsi megyés püspök elnökletével. A húsztagú grémium célja, hogy az egyház társadalmi tanításai alapján befolyásolják az állami intézményeket és a döntéshozókat.
Az egyházak lelkészei egyre fontosabb szerepet kapnak a magyar büntetés-végrehajtási intézetekben – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, a Justitia et Pax Bizottság tagja, aki a büntetőpolitika reformjáról tájékoztatta a konferencia résztvevőit. A bűnt mindenképpen büntetésnek kell követnie, de a szabadságvesztés ideje alatt lehetőség nyílik arra, hogy pasztorációval, lelki gondozással, munkával és neveléssel jó irányba tereljék az elítéltet. Ez megegyezik a társadalom érdekeivel is, csökkenthető a bűnismétlés veszélye – hangsúlyozta az államtitkár. Kondorosi Ferenc előadásában felvetette: az elmúlt évtizedek fejlődés-lélektani kutatásai azt igazolják, hogy a fiatalok személyisége egyre később alakul ki, ezért a szocializálódási folyamat eltarthat a 25. életévig is. A fiatalkorúak és a fiatal felnőttek a bűnözésben fokozottan aktívak. A társadalom védelmének szempontjai mellett azt is megfontolásra érdemesnek tartotta az államtitkár, hogy nem volna-e célszerűbb a fiatalkorúakra vonatkozó különleges szabályok érvényét kiterjeszteni a 21. életévüket be nem töltött elkövetőkre is.
A jogász, szociológus, lelkész és pszichiáter felszólalók egyetértettek abban, hogy a büntetőjogi szankciórendszert differenciáltan kell kialakítani, és a szabadságvesztésen túl alternatív büntetéseket is alkalmazni kell, a jelenleginél eredményesebben. A foglalkozástól való eltiltás például hatékonyabb lehet bizonyos esetekben, mint a börtönbüntetés. Az előadások utáni vitában elhangzott, hogy napjainkban a jogi személyek súlyos bűncselekményeket követnek el, például gazdasági visszaéléseket, környezetszennyezést. Hazánk európai uniós tagsága óta a jogalkotás reagált erre a jelenségre, s ma már nincs akadálya a jogi személy nevében eljáró emberek felelősségre vonásának. Az állami büntetőpolitikának szerves részévé kell tenni a jóvátételt is. A jogaiban megsértett áldozatnak erkölcsi és anyagi kárpótlást kell kapnia.
origo.hu
Magyar Péter információgyűjtő emberei miatt feljelentést tettek
