Teleki Pál és Wass Albert nem kaphatott szobrot Budapesten, de a főváros díszpolgára lehetett Sztálin. Mintha a baloldal tett volna javaslatot a „kibékülés” emlékművére, amely mindkét oldalnak tiszteleg, de Tóth Ilona szobrát ellenezte, ugyanakkor Ságvári Endre emléktábláját az MSZP elnöke újraavatta. A XII. kerületi turul körül kirobbant a hisztéria. Elsősorban a Szabad Demokraták Szövetségének kezdeményezésére ellenzik a szobor felállítását. Ismeretes, hogy a turul a magyar hagyományvilág szent madara. Göncz Árpád 1992. december 12-én a Magyar Rádió élő műsorában a tatabányai turulszobor avatása ellen tiltakozóknak a következőket mondta: „egy ország nem irthatja ki a saját hagyományából az ősi mítoszait. A turul honfoglalás kori mondakörünk része, amelyikről Anonymus beszél…, a keleti népeknek a totemállata lehetett a ragadozó madár…, ez Napjelkép volt, leszármazásmítosz volt, amelyik az Árpád-háznak a Naptól való származását bizonyította… Ítéljük akkor el Anonymust is!”
Ungár Klára és Kecskés Márton másként vélik. Szerintük nem állhat turul Budapest közterén, mert „volt olyan szégyenletes korszaka hazánknak, amikor nem éppen tiszteletre méltó eszmékhez használták fel, így legalizálva használói torz gondolkodásukat”. Vagyis a turul szobrát csak azért kell tiltani, mert azt egyszer elítélendő célra is használták. A közigazgatási hivatal vezetője minden törvényes eszköz igénybevételével fenyeget.
Igen sok turulszobor található az országban, ezeket most mind le kellene bontani? Meg kellene változtatni a Nemzetvédelmi Hivatal vagy a Magyar Honvédség címerét? Le kell verni a turult a Szabadság hídról? Vagy az ország címerén látható „Árpád-sávok”, ezek a vörös-fehér csíkok voltak láthatók a nyilasok karszalagján is. Az alkotmány 60. és 61. §-a biztosítja a gondolat és véleménynyilvánítás szabadságát. Ez a jog csak törvénnyel korlátozható. Egyes szimbólumok – így a horogkereszt, az SS-jelvény, a nyilaskereszt, a sarló-kalapács és az ötágú vörös csillag – terjesztését, nagy nyilvánosság előtti használatát vagy közszemlére tételét a büntető törvénykönyv 269/B §-a korlátozza, illetve tiltja.
A törvény indokolásához képest a fenti tilalom megszegésének jogi tárgya a demokratikus politikai közélet fenyegetésmentes létezésében megnyilvánuló köznyugalom. A jogalkotó a jelkép lényegét is meghatározza. A jelkép valamely eszmének, személynek vagy eseménynek jelvénynyel vagy képpel való megjelölése, amelynek az a rendeltetése, hogy a jel és a megjelölt eszmék, személyek vagy események közös vonásaik révén egymással kapcsolatba hozhatók legyenek. A turul azonban önmagában nem hozható feltétlen és állandó kapcsolatba egyetlen eszmével, személlyel sem. Ha nincs egyértelmű szerves kapcsolat, és nincs tiltó jogszabály, akkor miért az izgalom? Normális ésszel egy turult látva senki nem gondol a holokausztra. Az emlékmű háborús áldozatoknak állít emléket.
Ha valaki a háborús áldozatok névsorát az önmagában semleges madárszoborral összekapcsolva nyomban szélsőjobboldali szimbólumot lát, akkor ott baj van, nagy baj!
De van, akinek mindenről mégis ez jut az eszébe. Mint Mórickának. Vajon Ungár Kláráék valóban a turulra haragszanak? Nem lehet, hogy másról van szó?
Megindult a kampány. Ha sokakkal elhitethető, hogy a fideszes polgármester által emelt turul náci szimbólum, akkor a polgármester náci, és derék hegyvidéki polgárok, ne a Fideszre szavazzatok majd, hanem ránk! Ennyire egyszerű.
Kolossváry István
origo.hu
Magyar Péter információgyűjtő emberei miatt feljelentést tettek
