Nagymértékben emelkedett a zajterhelés a főváros egyes kerületeiben az elmúlt hónapokban, a Ferihegyi repülőtérre érkező, illetve az onnan induló gépek miatt. A Zugló feletti légifolyosón például nem ritka, hogy kétpercenként követik egymást a repülőgépek, olykor ötszáz méter magasan a tengerszint felett, ami fülsiketítő zajt okoz. Az érkező gépek legkisebb magassága például az Örs vezér tere felett 500 méter lehet, a felszálló járművek ugyanitt 670 méter magasan repülhetnek, ám lakossági bejelentések szerint például a kertváros felett ennél kisebb magasságban közelítik meg a gépek a ferihegyi pályát. A XIV. kerületben olyan elviselhetetlen lett a forgalom és a zaj, hogy a lakosság utcai demonstrációra is készen áll. Megkezdődött az aláírásgyűjtés, több százan nyújtanak be pert birtokháborításért a Budapest Airport (BA) Rt., illetve légitársaságok ellen. Hasonló problémával küszködnek más kerületek és az agglomeráció településének lakói is, nem véletlen, hogy a II., a XII., a XIV., a XVI., a XVII. kerületek, valamint Óbuda, Remeteszőlős, Nagykovácsi, Zugló és Pesthidegkút polgármesterei és civil szervezetek munkacsoportot alakítottak, amelyben képviseltetik magukat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) és társszervezeteinek illetékesei. A problémák idén május 12-én kezdődtek – miniszteri rendeletben határozták meg a Ferihegyi repülőtérre érkező és az onnan induló repülőgépek közelkörzeti útvonalait –, így azon kerületek felett is megjelentek gépek, ahol addig csak ritkán közlekedtek. Ennél is nagyobb probléma, hogy a gépek alacsony repülési magasságban közlekednek, ami nem véletlen: egyes információk szerint a repülési szög egyrészt a korábbi 5-ről 3 fokra csökkent, másrészt a légitársaságok az alacsony landolással üzemanyagot spórolnak meg. Május 12-e előtt a HungaroControl munkatársai vektorálással, azaz irányadással határozták meg a leszálló gépek útvonalát, így azok nagy része elkerülte a főváros légterét. Azóta viszont előre rögzített útvonalon haladnak a légi járművek, Budapest felett például három fő folyosón, az új rendszerben a pilótáknak nincs nagyon választási lehetőségük. A fel- és leszállást meghatározza a szélirány, ettől függ az, hogy döntően Budapest, illetve Vecsés irányában repülnek-e a gépek. Biztonsági szempontból ugyanis mindig szembeszélben kell megkezdeni a le-, valamint felszállást.
A HungaroControl, illetve a Polgári Légiközlekedési Hatóság (PLH) illetékesei szerint oly mértékben változott a közelkörzeti forgalom, hogy a korábbi vektorálással már nem lehet biztonságosan közlekedtetni a repülőgépeket. A Ferihegyi repülőtér forgalma 2004-ben közel 28 százalékkal emelkedett, idén ez az ütem 10-17 százalékos lesz. Ugyanakkor az új légtérforgalmi rendszer bevezetése előtt nem készült környezetvédelmi hatástanulmány, Budapest lakosságára egyszerűen ráengedték a megnövekedett légi forgalmat. A légiközlekedési hatóság ezzel kapcsolatban úgy foglal állást, hogy nincs olyan jogszabályi kötelezettség, amely előírná az ilyen típusú környezetvédelmi hatáselemzés elkészítését.
Az említett munkacsoport mellett a repülőtéren megalakult a zajvédelmi bizottság, amelynek feladata, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a légi forgalom keltette zaj csökkentése érdekében. Ezenkívül két munkacsoport kezdte meg működését, amelyek tagjai egyrészt a jelenlegi eljárásokat vizsgálják felül speciális akusztikai szempontok alapján, másrészt az esetleges módosításokat. A repülőtér közelében jelenleg hat rögzített zajmonitor működik, a BA Rt. és a PLH egy-egy mobil zajmonitorral végez méréseket. Horváth Zsolt Csaba, a GKM helyettes államtitkára ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy a további intézkedések alapjául az objektív mérési adatok szolgálhatnak, a jelenlegi rendszer csak akkor változtatható, ha annak hiányosságait adatokkal lehet alátámasztani.
A Zugló nevű civil szervezet vezetője, Anderson Gabriella lapunkat arról tájékoztatta, hogy a BA Rt.-től a kerület is kérte az objektív zajmérést, a szerkezetet egy ízben el is helyezték. A társaság által mért adatokról ugyanakkor még nem kaptak tájékoztatást. Hozzátette: a hivatalos álláspont ellenére minden zuglói lakos számára egyértelmű, hogy a repülési magasság nagyon lecsökkent, növekedett a zajterhelés, nem beszélve a forgalom változásáról. A környezetvédelmi hatástanulmányt nem látták, és egyetlen lakossági fórumot nem tartott a BA Rt. Zuglóban az emberek magas négyzetméterárakat fizettek a zöldért és a csendért, ráadásul a növényzetben nagy pusztítást végzett a kerozin mellékterméke.
Horváth Csaba, a II. kerület polgármestere szerint is nehezményezi a lakosság a megnövekedett légtérforgalmat, továbbá azt, hogy a gépek alacsonyan szállnak. Elmondta: abban bíznak, hogy november elején az illetékes bizottságok elfogadható javaslatot tesznek le az asztalra, bár az minden bizonnyal csak elméleti megoldást tartalmaz.
Bajkó Erika, a PLH szóvivője elmondta, hogy a hatóságnak elsősorban a biztonsági követelményeket kell figyelembe vennie. A hatóság azért hagyta jóvá a májusban bevezetett közelkörzeti forgalmi rendszert, mert az eleget tett a biztonsági követelményeknek. A szóvivő szerint a korábbi vektorálással nem lehetett a megnövekedett légi forgalmat lebonyolítani.
Információink szerint a lakosság amiatt is aggódik, hogy a BA Rt. privatizálása után a jelenleginél is kedvezőtlenebb lehet a helyzetük. Aggodalmuk azért sem alaptalan, mert az új befektető – függetlenül attól, hogy ki vásárolja meg a repülőteret üzemeltető társaságot – a forgalom növekedésében lesz érdekelt. A változás pedig nem is elsősorban a személyszállító járművek, hanem az áruszállító cargogépek forgalma miatt lehet kedvezőtlen, hiszen az új befektető leginkább ez utóbbitól várhat fellendülést. A földrajzi helyzet viszont adott, hiszen a ferihegyi kifutópályák a fővároshoz képest merőlegesen helyezkednek el, így növekvő forgalom esetén a gépeknek mindenképpen használniuk kell a budapesti légifolyosókat.
origo.hu
Így lesznek nyitva a boltok a hosszú hétvégén
