Az idei kiszámíthatatlan időjárás megnehezítette a termés- és minőségbecsléseket, ezért csak most, amikor a legtöbb borvidéken már befejeződött a szüret, lehet értékelni a 2005-ös évjáratot. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a szokásosnál 25-30 százalékkal kevesebb, 600 ezer tonna szőlő termett, amiből várhatóan hárommillió hektoliternél kevesebb bor készül – ismertette a legfrissebb adatokat tegnap Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárhelyettese egy tegnapi szakmai konferencián. Más felszólalók a várható bormennyiséget 2,8 millió hektoliterre becsülték, az idei évjáratot pedig jónak ítélték.
Az első unióban töltött esztendőt tanulóévnek minősítette Horváth Csaba, aki sikerként értékelte az EU által folyósított uniós krízislepárlási támogatás kiharcolását és azt, amit a „tokaji” névhasználat vitájában elértünk. Ugyanakkor a szakember az EU és az Egyesült Államok között létrejött borkereskedelmi megállapodást gyengének minősítette. A hazai helyzetet értékelve a főtitkárhelyettes elmondta: az elégtelen intézményi háttér miatt a szakembereknek gondot okozott a kötelező lepárlás igénybevételénél a származási bizonyítványok és a működési engedélyek megszerzése. Horváth Csaba kitért arra is, hogy finanszírozási gondok akadályozzák a hazai borászatban tevékenykedők munkáját. Jelezte: a 2004– 2005-ös évben a magyar borágazatnak mintegy 3,5 milliárd forint uniós támogatást sikerült megszereznie, amiből 2,5 milliárd forint volt a szerkezetváltáshoz kapcsolódó támogatás, de ezek az összegek még nem érkeztek meg. A szakember ugyanakkor kedvezőnek ítélte, hogy a hazai termékek „cégérét” építő Magyar Bormarketing Kht. hamarosan megkezdheti tevékenységét, ami különösen azért fontos, mert borexportunk 1993 óta 700 ezer hektoliterrel csökkent.

Tiszás aktivisták vehetik ki a szavazólapokat a postaládákból