Immár országszerte véget ér a szüret, Tokaj-Hegyalja kivételével. Ott azonban mintha megszűnt volna a „tokaji” név védelme. A felvásárlók cégeinek zöme ugyan a térségben működik, ám néhány átvevőnek semmi köze sincs a történelmi borvidékhez. A megkérdezett termelők úgy fogalmaztak, gazdasági kiszolgáltatottságuk miatt mindegy, hogy ki, csak valaki vegye át a termést, és fizessen érte. Az egyik mádi gazda állítása szerint nehéz szívvel, de egy alföldi felvásárlónak adott el nyolcvan mázsa szőlőt, s bár tudja, ezzel nem járul hozzá az eredetvédelemhez, mégis úgy véli, nem tehetett mást. Az ismeretlen nepper jött, a helyszínen átvett és fizetett. Ennél jobb üzletre nem számíthatott a gazda, tehát – mint mondta – senki se csodálkozzék, ha tárolókapacitás híján annak adja a nedűnek valót, aki pénzt ad érte. Hozzátette: a legnagyobb borászati cég, a Tokaj Kereskedőház Rt. immár lemondott a saját monopolhelyzetének erősítéséről, így nincs mire várni, akkor kell értékesíteni a termést, amikor van rá fizetőképes kereslet. Tokaj-hegyalja egyik – neve titokban tartását kérő – európai hírű borásza közölte, háromszázezer mázsa az idei terméshozam, s a kedvező szeptemberi időjárás eredményeképpen meglehetősen jó a szőlő, mintegy ezer- mázsányi aszú szőlőre számítanak. Átlagosan a 17–21 mustfok közötti minőség a jellemző, ám helyenként még ennél is magasabb a szőlő mustfokának mért értéke. A szóban forgó borász sem csodálkozik a felvásárlók érdeklődésén, s nehezményezte, hogy minimum mintegy százezer mázsányi termést visznek ki a borvidékről. Rámutatott, az ország többi borvidékén befejeződött a szüret, a mennyiség azonban lényegesen elmaradt a várttól, így az olcsón megvásárolt tokajival pótolják. Ráadásul a Tokaj Kereskedőház Rt. bérfeldolgozással támogatja kétes sorsú borok készítését, az átvételi árakat pedig igyekszik alacsonyan tartani. Szavai szerint elszomorító a tendencia, s nem érti, állami szinten miért hagyják szó nélkül a must Észak- és Kelet-Európába történő kiszállítását. Franciaországot hozta példaként, ott ugyanis a történelmi borvidékek rendkívül komolyan veszik az eredetvédelmet, meg sem próbálnak ügyeskedni, mert veszélyes.
Kiderült, a kereskedőház a napokban átvételi árat hirdetett, melynek értelmében 17-től 18,9 mustfokig 45 forintot, 19-től 20,9-ig 50 forintot, míg a 21 mustfok feletti szőlőért 110 forintot fizetnek kilogrammonként. Ez az ár messze elmarad a 2000-es felvásárlási áraktól, mint ahogy az aszúért sem adnak annyit, mint öt évvel ezelőtt. Az első osztályú aszú értéke most ezer forint kilogrammonként, a másodosztályé viszont már csak nyolcszáz. 2000-ben e két érték 1300, illetve 1000 forint volt. Az Orbán-bizottság meghallgatásán Kiss László, a Tokaj Kereskedőház vezérigazgatója kijelentette, harmadosztályú aszúszőlő nem létezik, tehát olyat nem vehetett át az előző menedzsment. Ennek ellentmond az a tény, miszerint a tolcsvai székhelyű Pannon Tokaj Kft. az idei átvételkor az első osztályú aszúért ezerkettőszáz, a másodosztályúért ezer, míg a – Kiss László szerint nem létező – harmadosztályú minőségért nyolcszáz forintot fizet.
origo.hu
Lemondott a mandátumáról a magyar ellenzéki képviselő
