Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a magyar kis- és középvállalkozásoknak problémát okoz a magas hitelkamat, ami nemcsak a jegybank, hanem – a büdzsé állapota miatt – a kormány hibája is. Hozzátette: nehezítik helyzetüket az irreálisan magas elvonások. Példaként említette, hogy Magyarországon az egy dolgozóra jutó állami bevételek 15–35 százalékkal magasabb szinten vannak, mint a többi visegrádi országban, akár hivatalos árfolyamon, akár vásárlóerő-paritáson számolva. Ráadásul az elvonások sokszor nem a megfelelő helyre kerülnek. Például az innovációs adót sem gazdaság közeli kutatásra fordították, hanem 75 százalékban állami intézmények alapkutatásaira. Ezenfelül mindennapi jelentős problémákat okoz a cégeknek a bürokrácia.
Parragh kiemelte: a vállalkozások tőkeszegények, nehezen jutnak forrásokhoz, technológiai szintjük szerény. E körülmények között kell a globalizáció kihívásainak, az uniós felzárkózás követelményeinek és a versenynek megfelelniük. Aláhúzta: a versenyképesség kialakítása és megtartása elsősorban a vállalkozások feladata, ám az állam hathatós közreműködésével jelentősen javulhatnak a feltételek, a környezet minősége. A magyar gazdaságpolitika azonban nem érti a cégek problémáit és azt, hogy miben kell támogatni őket. A rendszerváltás óta nem volt olyan kormány, amelyik ne beszélt volna e kör fontosságáról, ám eközben csak kevés hatékony program valósult meg. Ezek között említette az elnök a Széchenyi-kártyát. Parragh szerint sokszor probléma, hogy a programok íróasztal mellett születnek, ezért nem életszerűek, így azokkal a valós gondok nem orvosolhatók. A bürokraták által megalkotott konstrukciókra nincs igény, mert azokat a vállalkozások nem tudják felvenni. Ma nincs olyan program – a Széchenyi-kártyán kívül –, amelyik ötezernél több vállalkozáshoz jutna el.
Az elnök szerint reformokra van szükség az állami szektorban, s a háttérintézmények megrostálása is szükséges. Ennek eredményeképpen költségmegtakarítás érhető el, amiből valódi adócsökkentés valósítható meg. A háttérintézmények alacsony hatékonysággal dolgoznak, miközben óriási pénzek fölött diszponálnak. Például a kereskedelemfejlesztésre szánt húszmilliárd forint felett számos szervezet „őrködik”. Most azonban, amikor kevés az államnak a pénze, akkor sem az intézményeket építik le, hanem a programokat csorbítják. Az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. idei első programja például csak nyárra készült el. Ez így tarthatatlan – fogalmazott Parragh, majd rámutatott: forráshoz jutásban, a garancia és kockázati alapok kialakításában, a kereskedelemfejlesztésben, a külpiaci stratégiában, a területfejlesztésben és a képzés valamennyi területén vállalkozáscentrikus gondolkodás szükséges. Ha ez így lesz, akkor olyan programok valósulnak meg, amelyek a vállalkozások lehetőségeit szélesítik.
(Csákó Attila, Erdősi Csaba, Jámbor Gyula, K. Tóth László)
origo.hu
„Kamu!” – Kálmán Olga kommentálta Ukrajna EU-s csatlakozását – videó
