Tovább tart a vita arról, menynyire drága a magyar áram az európai átlaghoz viszonyítva. A közvélemény elé tárt eddigi adatsorok egyben közösek: a tagországok árait önmagukban szemléltetik, nem veszik figyelembe, hogy miként viszonyul a tarifa a fogyasztók fizetéséhez. Orbán Viktor nagy vihart kavart bejelentése szerint hazánk az áramárak nominálértékét tekintve is az ötödik legdrágább uniós ország. Ez már önmagában indokolná az állami közbelépést, ha azonban a költségeket összevetjük az átlagfizetéssel, még rosszabb képet kapunk: a magyar fogyasztónál csak az olaszok és a portugálok fizetnek többet az áramért.
Az Energiapolitika 2000 Társulat adatai szerint az elmúlt tíz évben csaknem háromszáz százalékkal emelkedett a villamos energia háztartási ára. Az 1995-ben, vagyis az energetikai privatizáció kezdetekor körülbelül kilenc forintot kellett fizetni egy kilowattóra áramért, ma 34,5 forintra jön ki az átlagár. Hogy ez drága, jól érzékelteti, hogy a háztartások összjövedelmük mekkora részét használják fel a villanyszámla kiegyenlítésére. Az átlagos magyar család minden tagja három százalékot költ villanyszámlára a rá eső jövedelemből. Európa nyugati felén ugyanez az arány 1-2 százalék között mozog. A teljes rezsiköltség a családi jövedelmek 36 százalékát viszi el, miközben az EU-átlag 21 százalék. Ez alaposan próbára teszi a családokat, már a derűlátó becslések szerint is ott tartunk, hogy több mint hatszázezer háztartás tekinthető „rezsiszegénynek”, e kör ráadásul az úgynevezett középosztály egy részét is lefedi.
Amíg a magyar energiaárak az európai élmezőnyben találhatók, a magyar piacon jelen lévő multik nálunk tőkearányosan jóval nagyobb nyereségre tesznek szert, mint anyaországukban, s a szolgáltatás színvonala egyre romlik. Ezt mutatja, hogy a Magyar Energia Hivatal még az idén határozatot hoz azért, hogy a szolgáltatókat rákényszerítse a szolgáltatás és az ügyfélkapcsolat minimális követelményeinek garantálására. A fogyasztók zömmel a rosszul kiállított számlák miatt fordulnak az energiahivatalhoz. Tapasztalatok szerint minden cég az ügyfélszolgálaton kezdi a megtakarítást, így fordulhat elő a hosszú sorban állás az ablakok előtt, vagy a percekig tartó várakozás a telefonos kezelő jelentkezésére.
Erőmű-korszerűsítés. Növelik a német hátterű RWE tulajdonában lévő, széntüzelésű Mátrai Erőmű hatásfokát. A hatvanötmillió eurós beruházás alapkőletételére tegnap került sor; a turbinák 2006 végén, illetve 2007 elején kezdik meg működésüket.
origo.hu
Lecsapnak a kábítószer-kereskedőkre – több mint 2000 eljárás indult az elmúlt két hónapban
