A szakértő szerint az első és legfontosabb probléma, hogy Kijev jelenleg nem teljesíti az EU-csatlakozás alapvető feltételeit. Ukrajna a legalapvetőbb feltételeknek sem felel meg, így a koppenhágai kritériumoknak sem, amelyek az EU-hoz vezető út kezdetét jelentik – hangsúlyozta Baráth Gábor Gergely. Ez önmagában is megkérdőjelezi a gyorsított eljárás jogosságát – tette hozzá.
Emellett a történész rámutatott arra is, hogy ez a döntés rendkívül negatív üzenetet küld a nyugat-balkáni államok felé, amelyek már évtizedek óta várnak a csatlakozásra.
Észak-Macedónia 2005-ben, Montenegró 2010-ben, Szerbia 2012-ben, Albánia 2014-ben, Bosznia és Hercegovina pedig 2022-ben kapta meg a tagjelölti státust. Látható, hogy az érintett országok többsége tíz-húsz éve tagjelölti státussal rendelkezik, de előrehaladás nem történik
– emelte ki a szakértő. Ez a kontraszt különösen szembetűnő Ukrajna esetében, ahol a gyorsított eljárás látszólag felülírja a korábban lefektetett szabályokat és elvárásokat.
Ukrajna miatt szembemegy a választók akaratával Brüsszel
Baráth szerint az EU vezetősége ismét figyelmen kívül hagyja a tagállamok és az uniós polgárok érdekeit.
Láthattuk az elhibázott szankciós és migrációs politika esetében, most pedig Ukrajna felvétele esetében tapasztalhatjuk, hogy a józan ésszel szemben politizál az EU vezetősége
– fogalmazott. A szakértő úgy véli, hogy a háborús pszichózis és ideológiai okok miatt hozott döntések hosszú távon károsak lehetnek az unió egészére nézve.
A gazdasági következmények is súlyosak lehetnek.
Baráth Gábor Gergely szerint Ukrajna felvétele az európai mezőgazdaság végét jelentené. Ismeretlen eredetű, olcsó gabona árasztaná el az EU tagállamait, ami a termelők számára végzetes lenne.
Ez nemcsak árversenyt eredményezne, de minőségi és élelmiszerbiztonsági kockázatokat is felvet, hiszen „olyan vegyszereket használhatnak az ukrán termelők, melyek az EU-ban be vannak tiltva”.
A támogatási rendszer is jelentősen átalakulna.
A termelők az uniós agrár büdzséből kevesebb támogatásra számíthatnának, hiszen az ukrán agrárium elszívná a támogatások többségét. A kohéziós alapból a források nagy része Ukrajnában kötne ki, így a tagállamoknak kevesebb jutna, ami negatívan hatna a vállalkozásokra és a gazdaságra
– figyelmeztetett a történész.
Baráth kitért a biztonsági kockázatokra is. Az Ukrajnába 2014 óta áramló fegyverek és a korrupció magas szintje komoly veszélyt jelenthet az EU-ra nézve.
Ha Ukrajna az EU tagja lenne, a feketepiacról a fegyverek könnyen bejuthatnának a tagállamokba. A fegyverek mellett az ukrán bűnözői csoportok is veszélyt jelentenek az európai közbiztonságra
– hangsúlyozta a szakértő.
Nem elhanyagolható szempont a háborús konfliktus pszichológiai következménye sem. Baráth rámutatott:
A frontot megjárt katonák esetében a háborús poszttrauma is kockázatot von maga után. Ezen okok miatt is veszélyes lenne Ukrajna felvétele az EU-ba 2029-ig.
A történész összegzése szerint az EU jelenlegi tervei Ukrajna gyorsított felvételére számos szempontból problémásak és potenciálisan károsak lehetnek mind a jelenlegi tagállamok, mind a régóta csatlakozásra váró balkáni országok számára. Az elemzés rávilágít arra, hogy a döntéshozók látszólag figyelmen kívül hagyják azokat a komplex gazdasági, társadalmi és biztonsági kihívásokat, amelyeket egy ilyen lépés magával hozna.
Brüsszel gyorsított ütemben venné fel Ukrajnát az EU-ba
Mint arról a lapunk korábban már beszámolt, Brüsszel szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa, Marta Kos keményen kiállt Ukrajna támogatása mellett. A nyilatkozata szerint a bizottság elkötelezett Ukrajna gyorsított felvétele mellett.
Úgy fogalmazott:
Sikerrel kell járnunk, és sikerrel is fogunk járni Európa egyesítésének következő szakaszában. Reális esélyünk van arra, hogy egy vagy több tagjelölt országot a célvonalhoz juttassunk még ebben a mandátumban.
Kos hozzátette:
Feltétlenül meg kell tennünk a következő lépést Ukrajnával és Moldovával. Mindkét ország elvégezte a házi feladatát. Minden készen áll, és a tanács kezében van, hogy megnyissa az első klasztert.
Az Európai Bizottság mindent megtesz Ukrajna gyorsított felvételéért. A bíróság által elítélt Ursula von der Leyen 2030 előtt felvenné Ukrajnát az Európai Unióba.
Ursula von der Leyen korábban a kijevi „Támogassuk Ukrajnát” plenáris ülésen beszélt a háborúban álló ország uniós csatlakozásának lehetőségéről. Az Európai Bizottság elnöke egyértelműen kilátásba helyezte a 2030 előtti EU-csatlakozást.
Nagyon nagyra értékelem a meglévő politikai akaratot. Azt is mondhatnám, hogy Ukrajna érdemalapú csatlakozási folyamata, ha továbbra is ebben az ütemben és ezen a minőségi szinten halad, akkor már 2030 előtt is megvalósulhat
− mondta Ursula von der Leyen.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (balra) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)
