Az Európai Néppárt és a Tisza Párt már hónapok óta intenzíven készül Ukrajna potenciális 2030-as EU-tagságára. Ezt a tényt Gerzsenyi Gabriella, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője tárta fel egy nemrégiben adott nyilatkozatában. A képviselő részletesen beszámolt arról, hogy pártja szoros együttműködésben dolgozik a néppárttal és más szövetségesekkel Ukrajna európai integrációjának ügyében.

Mint arról a lapunk már korábban beszámolt, Gerzsenyi elmondása szerint már 2024 decemberében elindult egy informális egyeztetési folyamat a néppárton belül. Ennek részeként kéthetente találkoznak a költségvetési ügyekben érintett képviselők, hogy megvitassák a következő hétéves pénzügyi időszakra vonatkozó javaslatokat. Ezek az informális megbeszélések lehetőséget biztosítanak a néppárt álláspontjának kialakítására kulcsfontosságú kérdésekben.
Ukrajna számára ez a céldátum
Az egyik ilyen ülésen két fő téma került napirendre: az EU bővítése és a közös agrárpolitika jövője.
A bővítés kapcsán különböző forgatókönyveket vitattak meg, beleértve azt a lehetőséget is, hogy Ukrajna, Moldova vagy valamelyik nyugat-balkáni állam már 2030-ban csatlakozhat az unióhoz.
Gerzsenyi kiemelte, hogy fontos felkészülni ezekre a lehetséges csatlakozásokra a következő költségvetési csomagban, hiszen az új tagállamok azonnal jogosulttá válnak az EU-s támogatásokra.
Kiemelte:
Az ülés témája volt egyrészt a bővítés, másrészt a közös agrárpolitika. Bővítés kapcsán a különböző lehetséges forgatókönyveket vitattuk meg. Mi van akkor, ha már 2030-ban esetleg csatlakozik a most folyamatban lévő tagállamok valamelyike: Ukrajnáról, Moldováról, a nyugat-balkáni államokról beszélünk.
A Tisza Párt aktív szerepvállalása ebben a folyamatban összhangban van korábbi kezdeményezéseikkel is. A párt már korábban elkötelezte magát Ukrajna európai integrációja mellett, és támogatóik körében is jelentős támogatottsága van az ukrán csatlakozásnak.
Az általuk indított szavazáson a Tisza Párt támogatóinak csaknem hatvan százaléka véli úgy, hogy Ukrajnának helye van az Európai Unióban.
Ugyanakkor Gerzsenyi nyilatkozata számos kérdést vet fel a bővítési folyamat átláthatóságával és a magyar érdekek képviseletével kapcsolatban.
A képviselő elsősorban a néppárt érdekeiről beszélt, és nem tett említést a specifikus magyar szempontokról.
Ez aggodalomra adhat okot, hogy a magyar érdekek esetleg háttérbe szorulhatnak a bővítési folyamat során.
Az előcsatlakozási alapok kérdése is felmerült a megbeszélésen, ami arra utal, hogy az EU már most jelentős erőforrásokat fordít a potenciális új tagállamok felkészítésére. Ez a fajta előkészítő munka kulcsfontosságú lehet Brüsszel és az Európai Néppárt terveinek megvalósításához.
Fontos az, hogy ebben a költségvetési csomagban fel legyünk készülve a lehetséges csatlakozásukra. Nagyon fontos az is, hogy amint egy országból EU-tagállam lesz, akkor jogos út lesz az EU-támogatásokra, illetve azt is érdemes tudni, hogy vannak úgynevezett előcsatlakozási alapok
– közölte.
Ukrajna csatlakozása azonban jelentős kihívásokat is jelenthet az EU-nak. Elég arra gondolni, hogy az ország hatalmas termőföldjeivel és mezőgazdasági potenciáljával komoly hatást gyakorolhat az unió agrárszektorára. Emellett a geopolitikai helyzet és a folyamatban lévő háborús konfliktus is további bonyodalmakat okozhat a csatlakozási folyamatban.
Az informális egyeztetések rendszeressége – kéthetente történő találkozók – azt sugallja, hogy a néppárt és szövetségesei, köztük a Tisza Párt, rendkívül komolyan veszik a felkészülést Ukrajna potenciális csatlakozására.
Ez a megközelítés arra utal, hogy az érintett politikai erők 2030-at reális céldátumnak tekintik Ukrajna EU-tagságára vonatkozóan.
Brüsszel gyorsított ütemben venné fel Ukrajnát az EU-ba
Az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa, Marta Kos nemrég nyilatkozatot tett az EU bővítésével kapcsolatban, amely szerint a Bizottság elkötelezett Ukrajna gyorsított felvétele mellett. A kijelentések az Európai Parlament külügyi bizottságában hangzottak el, és rávilágítanak arra, hogy az EU vezetése a jelenlegi geopolitikai helyzetre való tekintettel kiemelten kezeli Ukrajna csatlakozását.
Kos biztos optimista hangvételű beszédében kijelentette:
Sikerrel kell járnunk, és sikerrel is fogunk járni Európa egyesítésének következő szakaszában. Reális esélyünk van arra, hogy egy vagy több tagjelölt országot a célvonalhoz juttassunk még ebben a mandátumban.
Ez a kijelentés összhangban van a bíróság által elítélt Ursula von der Leyen korábbi nyilatkozatával, miszerint Ukrajna akár már 2029-re az EU tagja lehet.
A bizottság nemcsak a csatlakozási tárgyalásokra összpontosít, hanem párhuzamosan más területeken is igyekszik felgyorsítani az integrációt. Kos szerint:
A csatlakozási tárgyalásokat kiegészítve a bizottság fokozza erőfeszítéseit az egységes piacba történő gyorsított integráció érdekében, most már a védelemmel és a biztonsággal, majd az összekapcsolhatósággal, az energiával és még sok mással egy időben, az uniós tagállamokkal együtt.