Rögzített költségvetés

Bár visszakozott a kormány attól, hogy alaposan megkurtítsa a kisebbségi önkormányzatok és intézményeik jövő évi finanszírozási kereteit, utóbbiak – például a németek – egyáltalán nem érzik azt, hogy ezzel kihúzták őket a csávából. A célzott romapénzek pedig bizonyosan csökkenni fognak.

Hatályba lépett az októberben négypárti konszenzussal elfogadott kisebbségi törvénycsomag. (Egyedül a kisebbségi és települési önkormányzati választásokkal összefüggő, úgynevezett kedvezményes mandátum kérdése az, amely – külön jogszabálybeli – újrafogalmazásra vár.) A kisebbségi törvény fontos hozadéka, hogy jövőre az országos önkormányzatok és intézményeik finanszírozását már nem pályázatok útján, hanem a költségvetési törvény országgyűlési fejezetében rögzítetten biztosítja az állam. Így – magyarázta lapunknak Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke – megszűnik a veszély, hogy a mindenkori kormány év közben elvon a keretből. A hivatal elnöke elmondta, az e fejezetben megjelenő források nominálértéke megegyezik a tavalyival, s ez szerinte azt jelenti, hogy 2006-ban tíz százalékkal több pénzből gazdálkodhatnak majd az önkormányzatok, hiszen az idén még elvonhattak tőlük ennyit tartalékképzés címén. Heizer tudatta, az esélyegyenlőségi tárca kisebbségi fejezetében sem csökken – névértéken – a támogatás. Ami a kisebbségi oktatási normatívákat illeti: bár az eredeti kormánybeterjesztés jelentős csökkentést tartalmazott, a kereteket utóbb itt is kész megemelni a kormány.
Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke szerint ha úgy lesz, amint azt Heizer jelezte, akkor a kisebbségi intézmények alapműködése talán biztosított lesz, de az intézmények átvételéből és a növekvő adminisztrációs követelményekből adódó többletfeladatokra már nem futja. Tehát a kisebbségi élet távolról sem lesz rózsás.

---