Az elmúlt időszakban igen sok szó esett a gyorsított ukrán uniós integráció hazai veszélyeiről, következményeiről és annak költségeiről Magyarország tekitetében. Szakértők egyetértenek abban, hogy az ukrán integráció fő vesztese a hazai mezőgazdaság lehet. Olyan véleményekről is hallani, hogy amennyiben keleti szomszédunk belép az unióba, vége a magyar mezőgazdaságnak, de nem csak a hazainak: az ukrán uniós csatlakozás mindegyik ország számára katasztrofális lehet. Sőt, nemcsak az EU gazdáira, de az 550 millió európai uniós fogyasztóra is veszélyt jelent – figyelmeztetnek.
Fotó: MTVA/Czeglédi Zsolt
Az ukrán uniós csatlakozás gyorsított eljárása ilyen összegeket jelentene
Az nem kérdés, hogy amennyiben Ukrajna csatlakozna az unióhoz, a legnagyobb agráriumú tagállamok egyikeként jelentősen átírná a mezőgazdasági támogatások elosztását a nemzetközösségen belül.
A kieső közös agrárpolitikai források miatt a magyar mezőgazdaság évente 672 milliárd forintos veszteséget szenvedne el, amely egy átlagos magyar gazda számára 3,2 millió forintos kiesést jelentene.
Amennyiben minden úgy alakulna, ahogyan Ukrajna szeretné és gyorsított eljárásban tagja lenne a közös agrárpolitikai támogatási rendszernek, az számos további problémát felvet és több ezen felüli, de igen jelentős összeggel bíró többletköltséget is generál az uniónak.
- Ukrajnában, amely a világ egyik legaláaknázottabb területű országa, hetente történnek ezzel összefüggő halálesetek. Ahhoz, hogy folytatódhasson a földművelés, előbb meg kellene történnie a mezőgazdasági területek aknamentesítésének, amelynek az európai uniós források terhére értett költsége a becslések szerint elérheti a 30-35 milliárd eurót.
- A csatlakozás emellett különböző élelmiszer-biztonsági kérdéseket is felvet. Az Európai Uniónak ugyan vannak különféle szervezetei, amelyek ellenőrzik, hogy a nemzetközösség tagállamai megfelelnek-e a szigorú uniós követelményeknek, ezáltal megkaphatják a közös agrárpolitikai támogatást, de Ukrajna hatalmas területének ellenőrzésére kevés lenne a mostani rendszer, külön ügynökséget igényelne, amely jelentős plusz költségekkel járna.
- Az egyik legjelentősebb problémát leginkább az jelenthetné, hogy a legtöbb európai országgal ellentétben – ahol közepes méretű vállalkozások, termelők működnek – Ukrajna mezőgazdaságának, földjeinek nagy része néhány hatalmas vállalat, cég tulajdonában van. A mezőgazdasági területek jó részét mindössze 22 olyan vállalalat birtokolja, amelyek fejenként legalább ötvenezer, de esetenként akár százezer hektár feletti területen gazdálkodnak.
Mivel ezek a földek máig néhány fontos gazdasági és politikai szereplő kezében maradtak, így jogosan merülhet fel, hogy a csatlakozás után mindössze néhány befolyásos szereplő élvezhetné az uniós támogatásokat, amely aránytalanul nagy politikai-gazdasági befolyást jelenthet mind az ukrán, mind az európai lobbitevékenységre. Ez komoly korrupciós lehetőséget hordoz magában – hívták fel a figyelmet a szakértők.
Ezekkel lehet kalkulálni az ukrán integrációval összefüggésben
Összegezve a kifejezetten az ukrán mezőgazdaság felzárkóztatását célzó támogatásokat, az említett 30-35 milliárd eurós aknamentesítés mellett, szintén a háború hatásaként, szükséges lenne az ukrán agráripar újjáépítése ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés visszaálljon a háború előtti szintre. A tönkrement, elveszett, megrongálódott mezőgazdasági gépek újboli beszerzése 9-10 milliárd eurót jelentene.
Az, hogy az ukrajnai mezőgazdaság az Európai Unió követelményeinek megfelelhessen, ezen kívül – tíz év alatt – egyes becslések szerint 40-50 milliárd euró, más becslések több mint 56 milliárd dollár, vagyis mintegy 50-52 milliárd euró befektetést igényelne.
Mindezek az uniós tagállamok, így Magyarország gazdaságát is terhelnék, miközben a KAP-források kiesése tovább nehezítené a helyzetet. Nem csoda, hogy hazai és nemzetközi szakértők egybehangzóan figyelmeztetnek, de úgy tűnik hiába, hogy ha Ukrajna teljes körű tagjává válna az Európai Uniónak, gyakorlatilag teljesen tönkretenné az európai mezőgazdaságot és az élelmiszeripart.
