Ha a parlament elfogadja a szövetkezeti törvény legújabb módosítását, ugyanabban a tárgykörben egyszerre három jogszabály lesz érvényben az országban. A mostani mellett az 1992-ben és a 2000-ben született szövetkezeti törvények is hatályban maradnak 2007 végéig – hívta fel a helyzet visszásságaira a figyelmet Becz Miklós. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szakértője szerint a T. Ház előtt fekvő tervezetben már a szövetkezés fogalmának meghatározása is ellentétes a szövetkezeti alapelvekkel. Pontatlanul szabályozzák a dokumentumban azt is, hogy milyen hazai vagy külföldi jogi személyek lehetnek tagjai a szövetkezeteknek. Csak arról rendelkeznek, hogy létszámuk nem haladhatja meg a tagok egyharmadát. Annak meghatározásáról megfeledkeznek, hogy a társaságok mekkora vagyonhányaddal rendelkezhetnek a szövetkezetekben – mondta a szakember.
Becz Miklós szerint nem tudni azt sem, hogy ki lehet befektetői tag, és mi a feladata, nem határozták meg ennek a tartalmát. Ezzel szemben szabályozták, hogy a befektetői tag jogai és kötelezettségei a tagokéval majdnem azonosak. Rendelkeztek arról is, hogy létszámuk a taglétszám tíz százalékáig terjedhet, de a befektetői részjegyek névértéke nem haladhatja meg a részjegytőke értékének harminc százalékát. E lépések a tőkés befektetőket segítik, hiszen hasonló szabályok vannak érvényben a tőkés vállalkozásoknál is. Ez az osztozkodási forma ellentétes a szövetkezeti alapelvekkel.
A szakértő alkotmányossági szempontból is bizonytalannak látja a tervezetet. Az előző kormány 62 milliárd forint értékben vásárolt fel szövetkezeti kívülálló és nyugdíjas tagoktól üzletrészeket, kifizetve a tartozásokat a szövetkezetek helyett. A kormány a tervezetben foglaltak szerint az így megszerzett üzletrészeket vissza kívánja adni azoknak, akik helyett egyszer már kifizette a jelentős vételárat – ami olyan, mintha az állam dupla juttatást adna az érintett szövetkezeteknek. A Magosz nem tud azonosulni ezzel az állásponttal. Helyesebbnek tartaná, ha a felvásárolt üzletrészeket megtestesítő vagyonból a gazdák közösségeinek is jutna, és nem csak azok a szövetkezetek részesülnek a kedvezményben, amelyek helyett korábban is az állam állt helyt.
Serfőző András, az MSZP vezérszónoka a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat tegnapi vitáján kifejtette: a tervezet szervesen illeszkedik a hazai gazdasági és társadalmi rendszerbe. A Fidesz képviseletében Farkas Sándor leszögezte: a javaslat teljesen alkalmatlan a terület szabályozására. A kisebbik kormánypárttól Kis Zoltán hangsúlyozta, hogy a vagyon jelentős része olyanok kezébe került, akiknek már semmi közük a szövetkezetekhez. A parlament tegnap öt további agrártörvény módosításával is foglalkozott, amely az állattenyésztés, az élelmiszer-biztonság kérdését és a Nemzeti Földalap működését érintette.
Földvásárlási hitel. December elsejétől indítja el a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) Rt. a kormány által már többször bejelentett 18 milliárd forintos birtokfejlesztési hitelt – állapította meg tegnap Gyuris Dániel, a bank vezérigazgatója. A kölcsön futamideje 5–20 év lehet – két év türelmi idővel. Kamata ötéves periódus esetén évi 7,85 százalék, tízéves periódusnál évi 7,8 százalék. A hitel futamidejére, de legfeljebb 20 évre a ténylegesen megfizetett kamat 50 százalékának megfelelő állami kamattámogatást lehet igénybe venni. A hitel lebonyolításába az FHB partnereit is bevonják, és már több mint száz takarékszövetkezet jelezte részvételi szándékát. Az FHB vállalja, hogy a teljes dokumentáció beadását követő három héten belül szerződést köt, ami után indul a földhivatali procedúra.
