A találkozón az unió brit elnöksége nevében a brit miniszterelnök a környezet fokozottabb védelmét szolgáló kezdeményezéseket ígért, ám az eddigi hasonló javaslatok kudarca miatt kérdéses, érdemes-e egyáltalán ilyesmiről tanácskozni. Tony Blair korábban Nagy-Britannia uniós elnökségének idejére erősebb környezetvédelmi politikát ígért, ám mindebből nem sok valósult meg.
*
Tony Blair egy minapi cikkében újfent nemzetközi konszenzust sürgetett az éghajlatváltozás okozta károk enyhítése érdekében, csakhogy a globális felmelegedés megállítására született kiotói egyezményt épp London legszorosabb szövetségese, a káros kibocsátás 34 százalékáért felelős Egyesült Államok nem ratifikálta.
A brit kormányfő úgy véli, a kiotói jegyzőkönyvben vagy az EU jelenlegi politikájában megfogalmazott elkötelezettségek elégtelenek, ezért olyan új „zöld ipari forradalmat” kell végrehajtani, amely az új technológiák felhasználásával képes szembenézni az éghajlatváltozás kérdésével. A csúcs résztvevői elsősorban Kínát és Indiát szólították fel lépésekre, noha ahogy más nagyhatalmak, úgy mindeddig London sem tett semmit a veszély megelőzésére. Blair kritikusai ezért máris azt mondták, hogy a kormányfő csak akkor őrizheti meg hitelességét, ha saját hazájában is hozzálát a gázkibocsátás problémájának kezeléséhez.
A tét hatalmas, hiszen szakértők szerint a klímaváltozás következtében víz- és élelmiszerhiány alakulhat ki, ami komoly migrációs hullámot is elindíthat. A kutatók egy része úgy véli, a mediterrán zóna határa északabbra tolódik, Afrikában pedig egyes – ma lakott – térségek időjárása elviselhetetlenné válik.
Kiszámították, hogy ha a káros folyamatokat nem sikerül leállítani, akkor a következő mintegy ötven évben várhatóan két fokot fog emelkedni az átlaghőmérséklet. Ennek hatásai pedig beláthatatlanok, hiszen nemcsak az Antarktisz jege olvad majd gyorsabban, hanem a brazil és kínai erdők is komoly károkat szenvednek. Ráadásul minél szegényebb és elmaradottabb egy ország, a klímaváltozás annál súlyosabban fogja érinteni. Vagyis Afrikán valósággal végigsöpörhet az éhínség, hiszen a hőmérséklet emelkedése révén még kevesebb lesz a csapadék, ami súlyos károkat okozhat például a gabonatermelés számára. A világ legnagyobb független természetvédelmi szervezete, a WWF úgy számol, akár százhúszmillió ember éhezhet kifejezetten az éghajlatváltozás miatt.
Egy másik álláspont: Andrej Illarionov, Vlagyimir Putyin orosz elnök gazdasági tanácsadója – aki nagy felháborodást keltő beszédei révén arról híresült el, hogy Moszkva gazdasági előnyeit mindenféle környezetvédelmi egyezménynél fontosabbnak tartja – nemrégiben úgy fogalmazott, ha valaki nem bírja a meleget, „azt szívesen látjuk Szibériában”.
origo.hu
Brutális jégeső pusztított Vas vármegyében
