Vészhelyzetben a költségvetés

Aggodalomra ad okot, hogy a magas magyar költségvetési hiány még a szomszédos országokra is negatív hatást gyakorol, például az árfolyamokra és a tőzsdékre – közölte tegnap az EU pénzügyi biztosa, aki a Gyurcsány-kormányt elmarasztaló újabb uniós döntésről számolt be. Joaquín Almunia szerint az unió több illetékes testületében felmerült, hogy Magyarország uniós támogatásokat veszíthet el, ha nem csökkenti államháztartási hiányát. Lapunk eközben úgy értesült, a korábban elrendelt zárolások egy részének feloldására kényszerül a kormány annak érdekében, hogy ki tudja fizetni a közintézmények dolgozóinak bérét. Járai Zsigmond szerint meg kell állítani azt, hogy hazánk gazdasága adósságból növekedjen.

2005. 11. 09. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gordon Brown brit pénzügyminiszter és Joaquín Almunia pénzügyi biztos számolt be tegnap az uniós pénzügyminiszterek tanácskozásán megtárgyalt kérdésekről, amelyek között előkelő helyen szerepelt a túlzott költségvetési hiány miatt a Gyurcsány-kormányt ismét elmarasztaló döntés. Almunia szerint az unió több illetékes testületében felmerült, hogy Magyarország uniós támogatásokat veszíthet el, ha nem csökkenti államháztartási hiányát. Súlyos aggodalmának adott hangot nemcsak az idei, de a 2006-ra várható magyar költségvetési hiány mértéke miatt is. A biztos rámutatott: az Európai Unió gazdasági és pénzügyi tanácsa, az Ecofin negatívan ítélte meg a magyar költségvetés helyzetét, s ez az unió pénzügyi vezetőit aggasztja. Mint fogalmazott, aggodalomra ad okot, hogy az idén a magyar GDP 6,1 százalékára, jövőre pedig 5,2 százalékára rúgó költségvetési hiány még a szomszédos országokra is negatív hatást gyakorol, például az árfolyamokra és a tőzsdékre. A testület az Európai Bizottság javaslatára tegnap olyan döntést fogadott el, amely szerint Magyarország nem teljesítette a tanács egymás után hozott ajánlásait, amelyek célja, hogy 2008-ra a költségvetési hiány a GDP három százaléka alá csökkenjen. Az Ecofin ezenkívül megállapította, a deficitcélok teljesítésének magyar kudarcához hozzájárult az is, hogy a budapesti statisztikai hivatal nem foglalta bele a költségvetésbe az állami tulajdonban lévő autópályák megvásárlását.
*
A mai hírek Brüsszelből jó hírek – reagált az Európai Unió újabb elmarasztaló határozatára Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki szerint az a „pozitív hír”, hogy hazánkkal szemben senki nem akar szankciókat alkalmazni, sőt állítása szerint ilyen „fel sem vetődött”. A kormányfő úgy vélte, most azt a véleményt ismertük meg, amit hónapok óta tudunk, azazhogy Magyarországnak, „miután ambiciózus programot finanszíroz”, fegyelmezett költségvetésre van szüksége. Hasonlóan pozitívan értékelte az uniós döntést Veres János pénzügyminiszter, aki közölte: a folyó kiadásokat tekintve június óta folyamatosan jobb a költségvetés egyenlege, mint amit Magyarország az eredeti prognózisban szerepeltetett. Az MTI kérdésére, egyetért-e Joaquín Almunia biztos azon figyelmeztetésével, hogy a negatív magyar fejlemények kedvezőtlen gazdasági hatással lehetnek a térség más országaira is, Veres közölte: a folyamatot fordítva látja.
A miniszterelnökkel és a pénzügyminiszterrel ellentétesen értékelte az Ecofin döntését a lapunknak nyilatkozó Surján László néppárti európa parlamenti képviselő, aki közölte: példátlan, hogy egy tagállamot egy éven belül kétszer kelljen figyelmeztetni arra, hogy a saját maga által elkészített programot tartsa be. Surján hozzátette, hogy a kormány minden erővel igyekszik „lefitymálni” az egész problémát, s ezzel egy „rendkívül aljas, kettős játékot játszik”.
A brüsszeli szél elfújta a kártyavár költségvetést – húzta alá Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, aki szerint az Ecofin igen kritikus véleményt fogalmazott meg hazánkkal szemben, sőt a tegnapi ülésen már az is szóba került, hogy uniós támogatásokat veszíthetünk el azért, mert nem teljesítjük a korábban vállaltakat. Mint mondta, miközben az unió már azt vizsgálja, hogy miként lehet szankciókat bevezetni ellenünk, a kormány félrevezeti a közvéleményt, hiszen Brüsszelben mást mond, mint Budapesten.
n
Veszélyben a költségvetés? A korábban elrendelt zárolások egy részének feloldására kényszerül a kormány annak érdekében, hogy ki tudja fizetni a minisztériumok és háttérintézményeik dolgozóinak fizetését – értesült a Magyar Nemzet pénzügyminisztériumi forrásból. Úgy tudjuk, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jóváhagyására vár az a kormányrendelet, amely az igazgatási kiadások tíz százalékát érintő zárolások, valamint a kötelező maradványképzés egy részének, összesen csaknem nyolcvanmilliárd forint feloldására vonatkozik. A korábban elrendelt szigorítások feloldásának oka, hogy nincs elegendő pénz az államkincstárban az intézmények működtetésére, illetve az ott dolgozók fizetésére. A miniszterelnöki aláírás elhúzódásának hátterében az uniós pénzügyminiszterek tanácsának mai ülése áll, a költségvetés helyzetéről negatív képet adó döntéssel ugyanis a kormány meg kívánta várni a mai ülés végét.
Információink szerint a büdzsé súlyos likviditási gondjai miatt a pénzügyi tárca egyes vezetői az utóbbi napokban személyesen hívták fel a nagy jövedéki adófizető vállalatokat, arra kérve azokat, hogy minél előbb fizessék be az államkasszába az év végéig esedékes jövedéki adójukat.
Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője a közintézmények dolgozóinak fizetésére vonatkozó érdeklődésünkre elismerte: ahol a korábban elrendelt maradványképzési kötelezettség súlyos finanszírozási problémákat okoz, ott a kormány közbelép, mivel az intézmények működése nem foroghat veszélyben. A jövedéki adó befizetési kötelezettségét illetően Pichler közölte: a pénzügyi tárca szeretné, ha az érintett cégek időben befizetnék jövedéki adójukat, ám azt nem kérik, hogy az adófizetési kötelezettségüknek határidő előtt tegyenek eleget.
Nem lehet számítani az egyensúlyi mutatók javulására – állapítja meg az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet tegnap közzétett jelentése, amely szerint a nyugdíjkorrekcióval csökkentett idei hiány a GDP 6-6,5 százalékát éri el, ám ez a deficit is csak fegyelmezett költségvetési politika esetén teljesül.



Teljesíthető a KVI ingatlaneladási terve? Cáfolta lapunknak tegnap Sugár László, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) vagyonkezelési vezérigazgató-helyettese azokat a lapinformációkat, amelyek szerint a KVI mégsem tudná idén teljesíteni a számára előírt 33,2 milliárd forintos bevételi tervet. Mint mondta: néhány héttel ezelőtt írták ki a mintegy húszmilliárd forintnyi ingatlanvagyont tartalmazó pályázati felhívást, így még túl korai lenne jóslatokba bocsátkozni a végeredményt illetően. Sugár László kifejtette: már számos ingatlant értékesítettek, köztük a hatmilliárdért eladott Kinizsi laktanyát, valamint a négymilliárdért új tulajdonosra lelt Vigadó utcai ingatlant. Azt, hogy az összes értékesített ingatlan eladási ára mennyi lesz, majd a piac határozza meg – mondta. (H. E.)

További részletek a 11. oldalon

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.