Elbocsátott dolgozók

Információink szerint a kormány megszorító intézkedései miatt az idén több mint tizenháromezer fogyatékos munkavállalót bocsátottak el. Az adóhatóság állásfoglalása szerint az új foglalkoztatók egy teljes havi támogatástól eshetnek el, ami újabb leépítésekhez vezethet.

Tömeges elbocsátáshoz vezet megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához kapcsolódó támogatási rendszer átalakítása – jelezték az érdekvédelmi szervezetek már az év elején. Azóta e változások hatását a leghátrányosabb helyzetben lévő munkavállalók saját bőrükön is megtapasztalhatták. Információink szerint míg év elején még több mint 50 000 fogyatékos munkavállaló jutott munkához, mára létszámuk legalább 13 000 fővel csökkent. Az elbocsátások legfőbb oka, hogy a kormány – az erőteljes tiltakozások ellenére – január elsején életbe léptette azt a minisztériumi rendeletet, amelynek értelmében a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatók csak a tavalyelőtti létszám után kérhetnek támogatást, vagyis kénytelenek voltak lemondani a tavalyi létszámnövekedés utáni juttatásokról.
Míg tavaly mintegy 64 milliárd forintot fordítottak a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatására, az idén az erre előirányzott összeget csaknem 52 milliárd forintra csökkentették, miközben a támogatás alapját is mérsékelték. A kormány a megszorításokat azzal indokolta, hogy a gazdálkodó szervezetek visszaéltek a támogatásokkal. Ezt az állítást értesüléseink szerint arra alapozták, hogy a több mint 110 foglalkoztató szervezet közül háromnál visszásságokat találtak.
– Amennyiben a kormányzatnak az a célja, hogy felszámolja az elenyésző számú visszaéléseket, akkor nem szűkíti az alanyi jogú támogatások körét – nyilatkozta lapunknak Iszkra Ferencné, a Megváltozott Munkaképességűek Szakszervezetének elnöke. – Nálunk nincsenek „szerencselovagok”, visszaélések, mert nincs miből nyerészkednie senkinek.
A fogyatékossággal élő dolgozók az őket hátrányosan érintő jogszabály-módosítás miatt a közelmúltban még tüntetésre készültek, amelynek elkerüléséért a foglalkoztatási miniszter tárgyalóasztalhoz ült velük. Később kiderült, a kormány az idén már nem akar változtatni megszorító intézkedésein. A munkáltatók közben rákényszerültek a halmozottan fogyatékos dolgozók elbocsátására. A leépítéseket e hónapban újabbak követhetik.
A tavalyelőtti szinten befagyasztott létszámstop megkerülésére kormányzati szakértők az érintett cégeknek új társaságok létrehozását javasolták, miközben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közelmúltbeli állásfoglalásából az derül ki, hogy az így létrehozott új foglalkoztatók egy teljes havi támogatástól eshetnek el. Az új szabályozás következtében az elmúlt napokban a csömöri Összefogás Ipari Szövetkezet 47 embertől vált meg. A szövetkezet vezetője, Szekeres Erzsébet lapunknak elmondta: az elbocsátásokra azért került sor, mert az állami támogatás elvonása lehetetlenné tette a súlyos fogyatékossággal élők további foglalkoztatását. A szövetkezet egyébként 19 településen, mintegy 800 megváltozott munkaképességű dolgozónak biztosít kenyérkereseti lehetőséget. Amennyiben a körülmények nem változnak, a szövetkezet jövőre akár további száz embertől is megválhat.
Leépítések helyett a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának bővítésére volna szükség. Míg Magyarországon a munkaképes fogyatékos embereknek csupán 10–14 százaléka dolgozhat, addig az unióban a munkához jutók aránya meghaladja az 50 százalékot. A dolgozók legalább 15-20 milliárd forintot fizetnek be az államkasszába, elbocsátásukkal a kormány szociális kiadásai is jelentősen megnőnek.