Közel egymilliárd euróval nőtt a Magyarország által 2007 és 2013 között igénybe vehető uniós felzárkóztatási támogatások öszszege a szombat hajnalban véget ért költségvetési tárgyalások eredményeképpen. Az unió állam- és kormányfői megállapodtak, hogy a következő hétéves közösségi költségvetés összege 862,363 milliárd euró lesz, ami az európai összjövedelem 1,045 százalékának felel meg. Ez 13,060 milliárd euróval több, mint a brit elnökség előző javaslata (1,03 százalék) volt – jelentette a BruxInfo.
A korábban csalódottságának hangot adó José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a megállapodást „nagyon fontos eredménynek” nevezte, hozzátéve, hogy „megőriztük a szolidaritás alapelvét”.
A maratoni viták után megszületett alkut az tette lehetővé, hogy Nagy-Britannia beleegyezett: az eredetileg felajánlott nyolcmilliárd euróhoz képest lemond plusz 2,5 milliárd euróról a költségvetési visszatérítéséből. Az elnökség fő ellenlábasa, Franciaország azt is elérte, hogy Macedónia uniós csatlakozását gyakorlatilag parkolópályára állítsák, valamint a költségvetés érdemi felülvizsgálatát halasszák el 2013 utánra.
*
Magyar számítások szerint hazánk 2007 és 2013 között 22,6 milliárd eurót kap az Európai Uniótól felzárkóztatási célokra, és mintegy 3,5-3,5 milliárd euróval tehermentesíti önnön költségvetését a társfinanszírozási és áfaszabályok lazításával. Ezáltal Magyarország Csehország után a második legjobban támogatott tagállam lesz.
Spanyolország 2 milliárd, Olaszország 1,9 milliárd euróval nagyobb támogatást nyert a korábbi változathoz képest, de csökkent a nettó egyenlege Németországnak, Ausztriának, Hollandiának és Svédországnak is. A tagállamok vezetői ezért az unió egésze számára fontos sikerként, politikai jelzésként értékelték a megállapodást.
Berlin két okból is pozitívan fogadta az unió háztartásának nehezen megszületett létrejöttét. Angela Merkel ügyes diplomáciával mutatkozott be első komoly nemzetközi fellépése alkalmából, ugyanakkor az EU legnagyobb befizetője számára jelentős visszatérítést is el tudott érni. Az elemzések szerint az egymással dacosan szemben álló angolok és franciák viszályának megoldása a kereszténydemokrata kancellárasszony érdeme. A német küldöttség jelentős anyagi előnnyel hagyhatta el a belga fővárost: a volt NDK tartományai 225 millió euróval többre számíthatnak, Bajorország peremvidékei 75 milliót kapnak. Tony Blair brit kormányfő eredetileg százmillió euróval többet szánt a németeknek, de erről az öszszegről Angela Merkel nagyvonalúan lemondott Lengyelország javára. Varsó egyébként nagyon elégedett az elért kompromisszummal. „A győzelem édes, mint a francia pezsgő” – nyilatkozta Kazimierz Marcinkiewicz miniszterelnök. A lengyelek 60 milliárd euróban részesülnek a kohéziós alapokból, ez hárommilliárddal több, mint a britek eredeti javaslatában.
Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő is felettébb elégedett a költségvetéssel, szerinte Pozsony 2007 és 2013 között egy teljes évi költségvetését hívhatja le támogatásként Brüsszelből. A szlovák kormánynak csak két komoly elvárása volt a büdzsével kapcsolatban, éspedig az, hogy az EU támogassa az apátszentmihályi atomerőmű két blokkjának a leállítását, amire Szlovákia a csatlakozási tárgyalások során vállalt kötelezettséget, illetve azt akarta elérni a küldöttség, hogy az általános forgalmi adót a támogatások esetében is számolhassák el költségként a beruházások megvalósítói. Minthogy a brit elnökség már első javaslatában 374 millió eurót ígért Szlovákiának az atomerőmű leállításához, ami csaknem kétszerese a 2002-ben kialkudott összegnek, s lehetővé tette az áfa költségelszámolását is, Dzurindáék támogatásukról biztosították Blairt.
Jirí Paroubek cseh kormányfő ugyancsak elégedettségének adott hangot, a jóváhagyott EU-keretköltségvetés szerint Csehország ugyanis évente 93 milliárd korona támogatást kaphat tisztán az EU pénztárából. „A fináléban igazán értékes ajánlatig jutottunk, amely nagy pénzeket hoz az országnak” – jelentette ki Paroubek. A cseh miniszterelnök különösen büszke arra, hogy Csehországnak lehetősége nyílik arra, hogy az összes tagország közt a legnagyobb volumenű támogatást – egy lakosra átszámítva évente 330 eurót – érhet el. Az EU-büdzsé jóváhagyása után a cseh kormány elsőrendű feladatának tekinti az uniós pénzek merítéséhez szükséges feltételek megteremtését, a kritériumok zökkenőmentes teljesítését. Paroubek elmondta, kormánya hozzálátott a követelmények teljesítését elősegítő eszközök kidolgozásához.
Kevésbé kedvező a helyzete a brit kormányfőnek. Londonban úgy vélik, a legnagyobb ellenfél, Jacques Chirac francia elnök mindent elért, amit akart, vagyis azt, hogy Tony Blair semmit se érjen el saját céljaiból. Amint az ellenzéki média már hetekkel ezelőtt rámutatott, a brit elnökség egyetlen kézzelfogható eredménye, hogy Törökországot sikerült egy kicsit közelebb hozni a felvételhez az unióba. Az utóbbi napokban a brit sajtó egyszerre két oldalról támadta a miniszterelnököt. Egyrészt sokan elmarasztalták, amiért nem sikerült teljes egészében megőriznie a 21 évvel ezelőtt kiharcolt visszatérítést a közösbe befizetett összegből. Ugyanakkor több semleges kommentátor azt veti Blair szemére, hogy a visszatérítés kedvéért – amely a brit költségvetésnek egy százalékát sem teszi ki – hosszan tartó civakodásba bocsátkozott nemcsak a franciákkal, hanem az unió többi tagjának többségével is. A legsúlyosabb vereség számára azonban az, hogy amikor Blair mégis rákényszerült az engedményre a visszatérítés terén, ezért cserében semmit sem kapott. A sors iróniája, hogy az új elnök januártól Ausztria lesz, amely a legélesebben ellenzi Törökország felvételét, így az osztrákok a brit elnökségnek az egyetlen, kétes értékű eredményét is keresztülhúzhatják.
A megállapodást élesen bírálta az Európai Parlament (EP) elnöke, Josep Borrell, aki szerint a tanács által kialakított álláspont nagyon távol esik az Európai Parlamentétől. Utalt rá, az elfogadott 862,36 milliárd euróval szemben az EP 883 milliárd, az Európai Bizottság pedig 943 milliárd eurós költségvetési összeget javasolt.
Gyengülő szolidaritás. Az uniós költségvetésről született miniszterelnöki kompromisszumot politikai és nem gazdasági sikerként értékeli az unió számára Orbán Viktor Fidesz-elnök. Szerinte a megegyezés azt jelenti, hogy az egyesített Európát kevesebb pénzből akarják működtetni, mint korábban. Mint mondta, ez nem egy egyre szolidárisabb Európa felé visz, hanem az eddigi szoros együttműködés lazítását jelenti. Az uniós költségvetéssel kapcsolatos kompromisszumokra utalva úgy fogalmazott: a magyarok egy oldalon álltak, volt nemzeti összefogás. Ugyanakkor Orbán most azt kéri: „Ne folytassa Magyarország azt a gyakorlatot, hogy az EU számára meghamisítja a magyar adatokat, és most a magyarok számára meghamisítja az európai uniós adatokat.” – Semmifajta 30 milliárd euróról nincs szó – utalt Gyurcsány Ferenc nyilatkozataira. Mint mondta, a valós szám 22,6 milliárd euró, ennyivel számolhat Magyarország a következő hét évben. Kitért arra: rossz hír, hogy a következő hét esztendőben az EU mezőgazdasági célokra kevesebb pénzt költ, mint tette az elmúlt hét évben, közben a tagállamok részesedése a teljes mezőgazdasági költségvetésből évről évre nőni fog. A Fidesz-elnök egyértelművé tette: részt vesz a miniszterelnök által kezdeményezett pártelnöki találkozón. (T. G.)
Jobb feltételek. Jobb feltételek. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a brüsszeli megállapodást úgy értékelte, hogy Magyarország egészen nagy sikert ért el: sok tekintetben példátlanul eredményes magyar érdekérvényesítés eredménye az, hogy az első brit javaslatban szereplőnél egymilliárd euróval többet sikerül hazavinni, s lényegesen jobb szabályok, feltételek mellett. További nagy sikernek mondta a miniszterelnök, hogy a Magyarországnak jutó nettó uniós támogatás a jelenlegi időszakhoz képest 2007–2013-ban 3,5-szeresére nő, évi átlagban 3,529 milliárd euró lesz. A magyar kormányfő kiemelte: eldőlt, a magyarországi felzárkóztatási célú fejlesztések nagyon nagy része, 85 százaléka európai uniós forrásból finanszírozható. Gyurcsány elmondta: a lakásfelújítás, lakásépítés terén Magyarország számára legkedvezőbb megoldást fogadták el, megszüntették azt a korlátozást, amely az ilyen tevékenységek uniós finanszírozását csak a szociális jellegű épületeknél tette volna lehetővé. Emellett sikerült megőrizni az útépítésre, az áfára, a társfinanszírozásra vonatkozó, kedvező szabályozást is. Az egyetlen pont, ahol a magyar tárgyalók nem tudtak sikert elérni, az az, hogy az uniós pénzek felhasználásának időtartamát 2-ről 3 évre kitoló szabályozás csak 2010-ig lesz érvényes, nem 2013-ig. (MTI)
Vezércikk a 7. oldalon
